Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY meghagyott útra, amely továbbra is a fő összeköttetést biztosította a Szent György tér felől egészen a palota belső, Oroszlános udvaráig.

174 Az északi palotaszárnynak a tér szempontjából meghatározó északi homlokzata kilenc tengelyes volt. A középső három tengelyben elhelyezett főkapu előtt négyoszlopos kolonnád állt, főpárkánya felett négy kis lizénával tagolt attikafallal. Az attika közepén Jankó vies Gyula háromalakos Hungária-szoborkompozíciója állt. A háromtagú kapuzat két szélén egy-egy kisebb, egyszerű kivitelű, egyenes záródású gyalogkapu helyezkedett el. Fölöttük a második szinten kisebb körablakok nyíltak. A középső, kocsiforgalmat szolgáló kapunyílás íves volt, s a homlokzat mindkét szintjét átfogta. Lezárására egy Jungfer Gyula által kovácsolt kétszárnyú, dús díszítésű, neobarokk rácsos kapu szolgált.

175 A főhomlokzat két oldalán lévő három-három tengelyben viszonylag egyszerű, íves szemöldökű ablakok nyíltak: a földszinten (piano nobile!) magasabbak, balusztrádos könyöklővel, az emeleten alacsonyabbak. Érdekes a két oldal tetőzetének kialakítása: a főpárkány felett végig balusztrád húzódott, amelynek két végét trófeák díszítették. Magát a tetőt e két oldalon egy-egy manzárd-kupola zárta le. A tetőzet két végének ilyen formájú kiemelését az oldalhomlokzatok rizalitos kialakítása indokolta. (A keleti homlokzat - a déli összekötő nyaktaggal - tizenöt tengelyes volt, két végén igen enyhe kiülésű, három-három tengelyes rizalittal. A nyugati, rövidebb homlokzaton csak nyolc tengely kapott helyet, végein egy-egy két tengelyes, a keletieknél jóval erősebben előreálló rizalittal.) A királyi palota bővítési munkái kapcsán még egy, a Szent György teret érintő változásról kell beszámolnunk. A palota századfordulós külső architektúrájának megfelelő új köntöst kapott a Királyi istálló épülete is.

176 A formára igazítás elsősorban a középső tömb homlokzatát érintette. Két szélső rizalitja hangsúlyosabb kiemelést kapott, amelyet kettős pilaszteres keretezéssel értek el. A közöttük levő részen egyrészt lecserélték az egy sorban elhelyezkedő, nagyméretű teremablakokat, s helyükre kisebb ablakokat nyitottak két szinten, másrészt az ablaktengelyek közötti, korábban sima falfelületeket fél oszlopokkal tagolták. Némi átépítés történt az épület keleti homlokzata előtt hosszan elnyúló terasznál is. Egészén új keretezést kaptak az ablakok. Az épület teljes hosszában attikát építettek a főpárkány fölé, amely a középső tömb és a főhomlokzat két végét lezáró rizalit felett díszesebb kiképzésű volt. A tetőzet is az új hangsúlyokat tükrözte: a főhomlokzat négy rizalitja fölé manzárd-kupolák kerültek.

177 HAUSZMANN é.n.(1912) 37-38.p. A palota korabeli térfűzési, megközelítési rendszere legjobban a földszinti és I. emeleti alaprajzokon (22-23.

p.), illetve a képmellékletek között az első, A magyar királyi vár helyzetterve című színes ábrán látható, mely utóbbi a kertek elrendezésére nézve is a legjobb forrás. (Előbbiek újabb közlése: MAGYAR 2000. 52-53.p. 90-91. képek, utóbbié: ALFÖLDY 2000. 75.p.l28. kép.) Lásd még: CZAGÁNY 1966. 75-76., 110—lll.p. CZAGÁNY 1966. 61-62.p.; FARBAKY 2001. 255-256.p.; a kapu fotója: Hauszmann é.n.(1912) 30,p., CZAGÁNY 1966. 60.p. 68. kép HAUSZMANN é.n.(1912) 52.p., kép: 49.p.; FARBAKY 2001. 258.p. Az átalakítások formája röviden említve: FARBAKY 2001. 259.p. 88