Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE felett egyszerűbb koszorúpárkány futott végig. (Az utóbbi felett a főhomlokzaton a középrizalitnál attika, két oldalán ballusztrád húzódott, mely utóbbi röviden az oldalhomlokzatokra is befordult.) A vízszintes tagolás további megerősítést nyert az egyes szintek eltérő építészeti megfogalmazása által. Az egyszerű ablakos földszintet és a mezzanint kváderes külső burkolat fogta egybe az övpárkány magasságáig. Az első emelet, a „piano nobile" (itt voltak a miniszteri és az államtitkári iroda termei, valamint a miniszteri lakosztály!) 159 nagyobb méretű és díszesebb kiképzésű ablakaival nyert kiemelést, míg a párkánnyal elválasztott második és harmadik emelet ablakai ismét egyszerűbb formájúak voltak. A jószerével még el sem készült épület hamarosan kicsinek bizonyult, és ezért már 1889/1890-ben kibővítették északi irányban, az előbbihez hasonló stílusban. E bővítésnek a középső területrész újabb két telke, illetve polgári háza esett áldozatul. Ezzel azonban a két utca közötti telektömb átépítése még nem fejeződött be. A Honvédelmi Minisztérium épülete mögött észak felé további katonai igazgatási intézmény, a Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokság elhelyezése vált szükségessé. Az új objektum csak a tömb északi, Dísz tér felőli oldalán lévő épületek, a Főőrség, az evangélikus templom, iskola, paplak együttes, valamint további két polgári ház és a két köz helyén lehetett felállítani. A Hauptwacht (Főőrség) és a többi épület kérdésével már jóval korábban, 1877-ben, majd 1880-ban foglalkozott a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT), s az őrségi épület elbontása addigra már meg is történt. 160 (Elveszítvén katonai szerepét szükségtelenül „belelógott" a két kapu közötti útba, s elbontása a szabad kelet-nyugati forgalom biztosítása érdekében vált kívánatossá. Ennek érdekében az új épület homlokzata is csak jóval délebbre volt elhelyezhető.) A két magánházat nyilván megvásárolták, a templom-iskola együttest azonban csak akkor tudták elbontani, amikor 1895-ben új templomot, illetve parókiát és iskolát építettek fel helyette az egyház számára a Bécsi kapu téren. 161 Az 1895/1896-ban felépült új parancsnoksági épületet is Kallina Mór tervezte neoreneszánsz stílusban. 162 A négyszintes (pince + földszint, magasföldszint, két emelet) főhomlokzat a Dísz térre nézett, míg a hátoldal közvetlenül csatlakozott a Honvédelmi Minisztérium toldaléképületéhez. így végül is a két épület gyakorlatilag egyetlen, építészetileg egybeforrt tömböt alkotott. (Mi több, később a Főparancsnokság a minisztérium rovására gyarapodott, amikor annak toldalékát telekkönyvileg is 159 Építési Ipar 5.évf.9-217.sz. (1881. február 27.) 34.p.: Az épület 163 szobája közül huszonegyet a miniszter, tizenkilencet az államtitkár foglalt el. Az ő szobáik a Várszínház felé néztek. A többi 123 szoba hivatali helyiség volt. 160 SIKLÓSSY 1931. 347., 384.p. 161 SZTEHLO 42.p.; SIKLÓSSY 1931. 395.p.; GYŐRY 1935. 29.; Budapest Műemlékei I. köt. 579-580.p. Az épületről ismét az Építő (sic!) Ipar számol be a 21.évf. (1897) két számában. A 6-1049. sz. (február 10) 39.p. A már elkészült épületet írja le, ismét megemlítve a korábbi pincéket, mint az alapozásnál jelentkező problémát. (A 40.oldalon szerepel a teljes épületegyüttes földszinti alaprajza.) A következő számban 7-1050.sz. (február 17.) 45.p.: részletesen olvashatunk az építésben közreműködőkről, valamint az építkezés költségeiről. Eszerint a korábbi Honvédelmi Minisztérium toldalék építmény 80 000, a Honvéd Főparancsnokság 380 000, utóbbi berendezése további 60 000 Ft-ba került. (Uo. ,46. p.: az együttes I. emeleti alaprajza.) 81
