Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42

Végh András KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYEZETÉNEK TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN „A Szent György tér a középkorban." Alábbi írásunknak ezt az egyszerű címet adhatnánk, ha ezzel máris félre nem vezetnénk gyanútlan olvasónkat. Hiszen Szent György tér, vagy kissé régiesebben Szent György piac létezett a török kor előtti Budán is, csak éppen nem azon a helyen, ahol térképeink ma jelzik. A Boldogasszonyplébániatemplom és a városkapuk közötti főteret, a heti piac helyszínét, vagyis a mai Dísz teret és Tárnok utcát nevezték így a középkori lakosok. A névadó a tér közepén (kb. a mai Honvéd-emlékmű táján) a házak, üzletek, elárusító bódék fölé magasodó hajdani Szent György-kápolna volt, Nagy Lajos király alapítása. Ez az átlagos budai utcáknál valóban jóval szélesebb térség az egész középkor folyamán viselte a Szent György tér nevet, de hívták egyszerűen budai piacnak, vagy a város piacának és Széles utcának is. A piactér a török korban és még utána is megőrizte jellegét, mégis sok más budai utcához, templomhoz, házhoz hasonlóan elveszítette nevét, mivel a háborúk, ostromok okozta erőszakos lakosságcserék kitörölték az élő emlékezetből és hagyományból elnevezését. Csupán régi iratokból, oklevelekből tudhatták meg a XVIII. században, a töröktől visszafoglalt városban élő új lakosok, hogy egykor egy Szent Györgynek szentelt kápolna mellett tér terült el, amelyet Szent György térnek hívtak. Ekkorra azonban már lebontották a török kori Orta (Középső) dzsámivá átalakított Szent György-kápolnát, amelynek mind neve, mind helye is lassan feledésbe merült. A Buda középkori egyházi emlékeit elsőként számbavenni próbáló ágostonrendi szerzetes, Schier Xistus már tévesen határozta meg a kápolna helyét a királyi palota szomszédságában, és tévedése máig ható zavart okozott a budai utcanevekben.

1 A királyi palota előtt a XVIII. század végére lassanként kiformálódó teret Schier nyomán, a régi nevet hibásan felújítva Szent György térnek kezdték el nevezni. Ezt vette át és népszerűsítette a XIX. század helyrajzi irodalma, míg végül Némethy Lajos a század végén tisztázta a kérdést a történész szakma számára.

2 A helynév azonban addigra szívósan meggyökerezett a köztudatban és a hivatalos névhasználatban, és ma is él, annak ellenére, hogy a tér épületeinek nagy része elpusztult. Nem a középkori Szent György piac tehát írásunk tárgya, hanem annak a területnek a középkori története, amely ma viseli a Szent György tér nevet, illetve mindazon épületeknek, amelyek övezik ezt a teret. Témánkat ilyeténképpen meglehetősen tágan értelmezve a középkori városkapuk és a királyi palota közötti városrész, vagyis 1 SCHIER 1774. 2 NÉMETHY 1885. 7