Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
MAGYAR KAROLY előretolt homlokzati fal miatt kevésbé plasztikusan nyúlt ki északi irányban, mint korábban. Ezt a rizalit-megoldást tükrözték át a keleti oldalra. A végeredmény így egy tizenegy tengelyes, egyemeletes főhomlokzat lett két végén egy-egy háromtengelyes rizalittal. A homlokzatot középtengelyében igényesen kiképzett barokk kapuzat törte át két oldalán az Állhatatosság és a Bátorság előreugró oszlopokra állított allegorikus szoboralakjával. (Lábuk mellé támasztott pajzsukon „CONSTANTIA" „ET FORTITUDINE" feliratokkal.) A kapuzatot egyébként egy, a három középső tengelyt magába foglaló középrizalit emelte ki, amelyet felül az ereszpárkány síkjából kiugró timpanon zárt le, csúcsán Herkules alakjával. (Ez a rizalit nem ugrott ki az előbbieknek megfelelően a homlokzati síkból, hanem inkább csak a két oldalán elhelyezett armírozás választotta el attól.) 108 A fenti formában kivitelezett főhomlokzat valószínűleg nem Matthey tervei alapján készült, bár ő és Donato Allio hadmérnök is készített hozzá rajzokat. Ez az új épület a XIX-XX. század fordulóján bekövetkezett lebontásáig szinte változatlan formában maradt fenn és meghatározó eleme volt a tér déli architektúrájának. A katonai építkezések mellett fokozatosan tért nyertek az egyháziak is. A ferences templom - utóbb pasa dzsámi - és a tőle északra állt Pasa-palota helyén karmeliták is elkezdték végre, pontosabban folytatták templomuk és kolostoruk felépítését. Az említett birtokjogi vita miatt az ünnepélyes alapkőletétel csak 1725. március 4-én történt meg, s a templom védőszentjének Szent Józsefet választották. Az építkezés 1734-re készült el, azonban a belső díszítés és berendezés elhúzódott, s így csak 1763-ban szentelték fel. 109 Az egyhajós templom alapozásánál ugyan még felhasználták középkori elődjének maradványait, azonban a felmenő részeket már teljesen újonnan építették a kor barokk stílusában. A hajót négy boltszakaszra osztották. A homlokzat felőli elsőt alacsonyabb hármas keresztboltozat fedte (felette volt a karzat!), míg a másik hármat fiókos dongaboltozat. Az egyes szakaszokat oldalt pillérkötegek választották el egymástól, amelyek a boltozati mezőket osztó hevederíveket tartották. A hajórészbe két oldalról benyúló pillérkötegek egyben a hajó felé nyíló oldalkápolnaszerű oltárfulkéket jelöltek ki, melyeket azonban a pillérek mögött elhelyezett átjárók hosszirányban összekötöttek. A téglalap alakú és a hajóhoz képest emelt szinten elhelyezkedő szentély belső tere - a magyar gyakorlatban szokatlan módon - két osztani volt: a hajó felé eső tulajdonképpeni szentélyt és egy ettől keletre eső, tőle fallal elválasztott kisebb helyiséget foglalt magába, amelybe a szentély felől két ajtó vezetett. A szentély északi oldalán volt a sekrestye, efölött állt a torony. 110 A templomban a Szent József főoltáron kívül kilenc mellékoltárt állítottak fel. 111 A kolostor a templom északi részén épült föl. Egy, a szentélytől induló, tizenöt tengelyes keleti szárnyból és egy arra merőleges, héttengelyes északi szárnyból állt, s mindkettő kétemeletes, kéttraktusos volt. (A külső oldalon szobasorral, a belsőn az 108 Építészeti leírása Budapest Műemlékei I.köt. 587.p. 109 CLAUDERNÉ 1943. 167.p.; Budapest Műemlékei I. köt. 480.p. Utóbbi a felszentelés időpontjának 1736-ot adja meg! 110 CLAUDERNÉ 1943. 168-169.p.; Budapest Műemlékei I. köt.480.p. 111 CLAUDERNÉ 1943. 169-170.p. 66
