Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: Budapest "tapasztalat története" 333-361

GYÁNI GÁBOR Az épülő Nyugati pályaudvar, 1876 körül Fénykép, ismeretlen felvétele. BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár hogy én, aki annyira csüngöttem s csüngök most is fővárosunk emelésén s biztos jövőjének megalapításán, nem valék képes megbarátkozni azon gondolattal; hogy a munkát félbe hagyva, a vezetésem alatti hatóságra s reám bízott teendők tisztességgel való bevégzése elől mintegy megszökjem. Hisz akkortájt sem a főváros építkezési szabályzatának kérdése, sem a vízvezetéki, sem a csatornázási ügy, sem a közúti vaspálya hálózatának végleges megállapítása még csak alapjaiban sem volt eldöntve. [...] Az előkészület stádiumában volt még akkoron a Duna-szabályozás... , még tényleg folyamatba sem tehettük a Nagykörút megnyitásának... fontos ügyét. [...] Az Andrássy út telkeinek eladása és kiépítése még nem volt befejezve. [...] Az Operaház építése éppen akkor fejeztetett be [1884 - Gy. G.], de annak teljes részletes bevégzése s a felülvizsgálat s a leszámolás, még a távoli jövőben derengett."

2 A nagyszabású építkezések egy sor kitűnő hazai és külföldi építészt vonzottak Budapestre. Ennek volt köszönhető, hogy a tömeges építkezések ellenére a főútvonalak lakóépületei a historizmus színvonalas alkotásaiként épülhettek meg. A mellékutcák kialakítása során ugyanakkor már jóval kevésbé érvényesült ez az építészeti igényesség. Hauszmann Alajos, számos kiemelkedő középület tervezője jegyzi meg naplójában: „Az 1872. évben megindult a budapesti Sugár-úton - a 2 PODMANICZKY 1984. 471-472. p. 334