Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332
NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT Elmondható, hogy a budai várospolitika - általános szabályozási terv híján is rugalmasan bár, de igyekezett érvényesíteni anormati vitás elvetés a következetességet. Azzal utasították el például az egyik háztulajdonosnak a szabályozási vonaltól való eltérésre irányuló kérelmét, hogy „...efféle közérdekű szabályozási vonalak megállapításánál egyesek kívánsága figyelembe nem vétethetik...". 167 A város érdekével egybevágó magánépíttetői érdek érvényesülését ellenben igyekeztek előmozdítani - az adott esetben érdekeltséggel is bíró városatyák... 168 Az előnyös városképi megjelenés, a nagyvárosiasság előmozdítása ugyanakkor természetesen nem tehette mellékessé az elsődleges városi szükségletek érvényesítését. A közterület hasznosítása, forgalmi szempontok érvényesítése érdekében nem szüntethette meg csak úgy a tanács például a belterületi tűzifatelepeket. Noha a Gazdasági Bizottmány előterjesztésében ezek felszámolásának egyéb kedvező következményeit is ecsetelve úgy vélte, hogy ez esetben például „...a különben is nagyon érezhető lakás hiányon is lenne segítve, a mennyiben reménylhető, hogy ezek tulajdonosaik által beépítetni fognak..." - a közgyűlés azonban az általános építési terv elkészültéig kénytelen volt megkegyelmezni nekik, elfogadván, hogy a „...tűzifa épen oly szükséges cikket képez, mint bármelly élelmi szer, s egyenlőre csak azok felszámolását rendelte el, amelyek „közlekedési, szépítészeti és tűzrendőri tekintetekben a legkirivóbban és szembe tűnőbben ütköznek..." 169 A megnövekedett városi forgalom - amelyet a városi hatóság már csupán az ebből fakadó közvetett adóbevételek folytán sem tekinthetett, de egyébként sem tekintett hátrányos fejleménynek - a szűk budai utcákon bonyolódott. A legfontosabbnak, a Fő utcának a szabályozása, szélesítése még a pesti helyzet javításánál is sürgetőbbnek tűnt. Ám a szűkös anyagi eszközök folytán a városnak jobbára csak léptékigazításra futotta. „...Azon élénk közlekedés miatt, melynek [a Fő utca] örvend, czélszerű s kívánatos volna egy tágabb szabályozási vonal szerint rendezni, de mivel ez oly tetemes kisajátítási költségekkel járna, melyeket a város jelenlegi kedvezőtlen pénzviszonyai miatt elviselni képtelen; ám a Szépítési Bizottmány a vonalkijelölésnél tekintettel volt mind a kényelmes közlekedhetésre, mind az utca szépítésére..." 170 . A tanács egyébiránt a túlzott beépítéssel szemben inkább a közterület növelését szorgalmazta. A Széna tér szabályozása során az FKT konkrét tervezetével szemben is - kevés köztér meglétére és forgalmi okokra hivatkozva - a tér nagyobbítását igényelték, összhangban a Közmunkatanács egyébként közterület BFL IV. 1105. 31/1868. (február 3.) kgy. sz. Scheich Károly képviselő felszólalása: „felemlítvén ama nehézségeket és tetemes áldozatokat, melyekkel az építkezés a várban egybe van kötve": szakértő bizottmány kiküldése: állapítsa meg az ott építendő házak házadómentességének időtartamát, „nem volna-e méltányos és a vár emelkedése érdekében szükséges ... nagyobb időtartamú adómentességet..." kieszközölni. BFL IV.1105. 41/1869. (március 1.) kgy. sz; Egyéb adómentességi javaslatok: 21/1871. (február 13.) kgy. sz. BFL IV.1105. 7/1870. (január 11.), 35/1872. (február 5.) kgy. sz.; BFLIV.1106.b. 15.016/1870. tan. ikt. sz. BFL IV.1105. 137/1868. (július 7.) kgy. sz. 325
