Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332
HORVÁTH J. ANDRÁS bizonyos fokig sérelmet szenved ugyan a szabad királyi város „ősi szabadságához" fűzött kortársi mitológia, ám a hagyományos városi öntudat reprezentánsai ennek ellenére sem tagadják meg hozzájárulásukat a rendies eredetű városi indentitást egyébiránt fenyegető perspektívájú kormányzati törekvésektől. Az országos jelentőségű kérdésekben folytatott törvényhatóságok közötti körlevelezésben - amely régi joga volt a törvényhatóságoknak, s amelyet az 1872es fővárosi törvény szövegszerűen is rögzített - a budaiak is élénken részt vettek. 3 A kiegyezés politikai tartalmát közvetlenül nem érintő egyéb fontos közjogi kérdésekben meglehetősen intranzigens, a szentistváni állameszme alapjainak megerősítését szorgalmazó álláspontot képviseltek. Szatmárnémeti „közönségéhez" csatlakozva például „azon kedves reménynek engedték át magukat, hogy Fiume városa, Szent István birodalmának tagadhatlanúl kiegészítő része mihamarább és közvetlenül Magyarországhoz fog tényleg is visszakapcsoltatni". 4 A véderő kérdésében a csak valamivel később kikristályosodó kormánypárti állásponttal szemben viszont éppenséggel az ellenzék nézeteihez közelítő követelésként szólítják fel a kormányt, hogy „.. .a magyar sorezredek a megkoronázott magyar király ő fölsége és az alkotmány iránti hűségre megeskettessenek, [s] a képviselőház fölkérendő, hogy a magyar szent korona [így!] birodalmából már megajánlott és ezentúl megajánlandó katonák nemzeti védsereggé alakíttassanak". 5 S persze hajthatatlanok a magyar szupremácia tekintetében. Hajdúdorognak a magyar görög katolikus püspökség létrehozására és a magyar nyelv „oltári nyelvvé" emelése tárgyában kelt feliratából például csak az utóbbi elemet helyeslik, kijelentvén, miszerint „...a közgyűlés e hazában csakis magyar püspökségeket ismer el, s a nemzetiségi szakadást még inkább növelni s mintegy törvényesíteni nem óhajtja, hanem inkább a protestáns atyafiak példáját követni kívánja, kik nem kérnek külön német, tót, magyar superintendentiákat... 6 . Hasonló szellemben „vették megütközéssel", s „mint az államlét elleni törekvést" rendelték irattárba tétetni az erdélyi szászoknak a régi feudális nemzet kiváltságaira alapozódó igényeikkel kapcsolatos átiratát is - „tekintve az ezen feliratot átlengő nem szabadelvű szellemet". 7 „ Felelős politika " - szemben az ellenzékkel A határozott nemzeti értékelvű alapállás - mint utaltunk rá - nem tette elfogadhatóvá számukra ugyanakkor ennek a kormányzati politikával szemben történő érvényesítését. A kizárólag érzelmekre, illetve indulatokra alapozott ellenzéki politizálást „a józan belátásra apelláló, felelősen állást foglaló erkölcsi testület morális kötelezettségvállalása"-attitűd alapján utasították el, mint tették ezt a nevezetes Heves megyei affér alkalmával is. Ebben az esetben a kormány ugyanis felfüggesztette a megye önkormányzati jogait, annak a kiegyezési törvényekkel 3 1872:XXXVI.tc. 2. §.c). 4 BFL IV. 1105. 229/1868. (november 3.) kgy. sz. 5 BFL IV. 1105. 13/1868. (január 7.) kgy. sz. 6 BFL IV1105. 153/1868. (július 7.) kgy. sz. 7 BFL IV1105. 50/1873. (február 3.); 239/1873. (szeptember 1.) kgy. számok. 290
