Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

Horváth J. András NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 ÉS 1873 KÖZÖTT Ritkán figyelemre méltatott területe a főváros történetének az egyesítés előtti budai várospolitika. Czaga Viktória úttörő, Szentkirályi Mór ismert röpiratát, illetve a budaiaknak a városegyesítéshez való viszonyát elemző tanulmányán kívül nem született a témáról feldolgozás.

1 Jelen kísérlet célja megrajzolni az érintett időszak jobb parti várospolitikájának legjelentősebb további meghatározó vonásait. Választ szeretnénk kapni arra, hogy miként fogták fel saját helyzetüket a budai városatyák a „kisvárosi fővárosban", hogyan viszonyultak saját urbanitásbéli meghatározottságaikhoz a városi funkciók alapján, s általánosságban melyek voltak a várospolitika főbb törekvései és megnyilvánulási formái a városi önkormányzatok helyreállítása (1867), valamint az új „nemzeti metropolisz" szervezeti alapjainak lerakása (1873) közötti fontos időszakban. Meghatározhatók-e sajátságos értékszempontok, s ha igen, melyek ezeknek társadalmi-politikai jellemzői? Továbbá: kiolvasható-e a testületi előterjesztésekből, illetve határozatokból a közgyűlésnek mint „erkölcsi testületnek" egyfajta én-, ön-, vagy ideálképe, s ha igen, melyek ezek leglényegesebb elemei Buda város vonatkozásában? Város és állam viszonya - a város mint országos politikai tényező Nemzetstratégiai kérdésekre adott várospolitikai reflexiók Jobbára ugyan a kormánypolitikával összecsengő hangszerelésben, ám mégis igen élénk eszmecsere zajlik ebben az időszakban a budai városházán az országos jelentőségű kérdésekről. A diskurzus legitimációs keretét az 1848-as városi törvény biztosítja.

2 A középítészeti hatáskör 1870-es részleges elvonása, illetve az adó- és tanügyigazgatás csekély mértékű társadalmi ellenőrzés alá helyezése (1868) révén 1 CZAGA 1999. 13-21. p.; SZENTKIRÁLYI [1971]. 290-292. p. A tárgyra vonatkozó legjelentősebb forráscsoportok: Buda szabad királyi főváros képviselőtestületének fennmaradt jegyzőkönyvi anyaga (BFL IV. 1105.) és a városi tanács iratai (BFL IV. 1106.). Egyéb fontos nyomtatott források: Buda Szabad Királyi Fővárosa Hatóságának 1872-dik évi működéséről szólló végjelentése. Források felhasználása mellett összeállította Bogisich Károly főjegyző. Buda, 1873.; GÁRDONYI Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Bp. 1913.; Fő-zárszámadás Budapest Főváros illetőleg az ezen név alatt az 1872. XXXVI. törvénycikk alapján 1873. november 17-től kezdve egy törvényhatósággá egyesített Pest és Buda szabad királyi fővárosok valamint Ó-Buda mezőváros összes pénzkezelési ágazatairól 1873. évről. Bp. 1876. Egyéb feldolgozások: WILDNER StK 91/4. 9-59 p.; FLAXMAYER é.n.; Kiss 1958. 19-34. p.; VÖRÖS 1978. 117-320. p.; LUKÁCS 1996.; CZAGA 1997. 2 1848: XXIII. te. 25. §., 1848: XVI. te. preambuluma. Vö.: SARLÓS 1976.; KAJTÁR 1992.; TRÓCSÁNYI 1911. 289