Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Meditációs képek a budavári klarisszák hagyatékából 271-287

MEDITÁCIÓS KÉPEK A BUDAVÁRI KLARISSZÁK HAGYATÉKÁBÓL 13. Leszorították szent fejemet a földre, egyikük lábával mellkasomon állt, általszúrták nyelvemet, koronám egyik hegyes tövisével. 14. Szájamba förtelmes mocskot öntöttek. 15. Gyalázkodóan beszéltek rólam, összekötötték hátul kezemet, majd kivezettek a tömlőéből és vesszővel hajtottak, mint egy barmot. Ezután így szólt Krisztus hozzá: Kedves Nővérem! Azt kívánom, hogy ezt a tizenöt szenvedést másoknak is meséld el.. ."

4 A látomások már többször idézett barokk szövegkönyvének egyetlen fametszetű illusztrációján LM. monogramista mester egy síró angyal társaságában, a börtönben hármas bilincsbe (Dreikant) vert ülő Krisztust mutatja be. Ezt az ábrázolást, amely a dél-német és osztrák népművészet máig fönnmaradt megannyi kegytárgyát ihlette, hazánkban ikonográfiái rántásként a fertőszéplaki kálváriakompozíció egyik kőszobrán örökítették meg. irodalmi gyökerét W. Larson Augsburgban 1709ben Theatrum dolorum JESU Christi Dei hominis című hitbuzgalmi könyvében találjuk. ïtt arról történik említés, hogy a talmudi hagyomány szerint a Krisztust elítélő főpapok és farizeusok Őt varázslónak tartva, fogdájukban láncokkal úgy összekötözték, hogy emiatt sem állni, sem ülni nem tudott. Ez a Dreikantnak nevezett kínzószerszám a XVII. században még használatban volt, és a büntetőjogi gyakorlat szabályozta a lekötözés módját is.

5 Különben a titkos szenvedések jeleneteinek embertelen tortúráit már a középkori eredetű budai joggyakorlat is érvényesítette, amely a Mária Terézia -kori büntető törvénykönyvében is éreztette hatását, kiváltképp a kínvallatások során (torturalia examina), amikor a gyötrelmek fokozására a különböző kötélszorítóktól, a gúzsbakötéstől, de még a borzalmas spanyol csizma alkalmazásától sem riadtak vissza.

6 Az itt közölt fametszet egy ma már nem létező müncheni kegyképről készült, melyet az egykori Gruftkirchében tiszteltek

7

. A síró angyal szalagiratán ez olvasható: „A föltámadáskor az igazságra fény derül", vagyis az utolsó ítéletkor fog bebizonyosodni, hogy Jézusnak kik okoztak annyi borzalmas szenvedést. Krisztus titkos szenvedéseinek epikus eseményekből fűzött sora a gyűjteményemben őrzött festményen több olyan közkedveltté vált ikonográfiái típusra utal, amelyek ezekből kegyképpé redukálódtak. A legismertebb példa az apokrif mozzanatok közül a Rastchristus, vagyis Pihenő, illetve Búsuló Krisztus, akinek épp' Budán, a fogaskerekű vasút alsó végállomása közelében, Buda szabad királyi város egykori vesztőhelyen, a kivégzettek temetője mellett még ma is áll - kovácsoltvas kerítéssel körülvéve - barokk kőszobra, melyet Rothe Mária budai polgárnő állíttatott 1725-ben, amit a korabeli följegyzések „Ecce Homo"-nak neveznek.

8 4 SZILÁRDFY 1997. 25-30. p. 5 MARKMILLER 1979. 176-184. p. 6 ZOLTÁN 1963. 263-264. p. 7 STEINER 1977. 28. és 30. p. 8 SZÖLLŐSSY 1987. 25. p. 283