Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török korban 241-262

Kovács Eszter A BUDAI FERENCES KOLOSTOR A TÖRÖK KORBAN Budapesten az I. kerület, Szent György tér 1-2. és a Színház utca 1-3., azaz a Sándor-palota és a Várszínház épületének helyén állt a ferencesek Evangélista Szent Jánosnak szentelt középkori temploma és kolostora. Bár az alapítás pontos dátuma ismeretlen, nagy valószínűséggel köthető IV. Béla városépítéséhez.

1 Abudai kolostor első okleveles említése Nána-Beszter nembeli Beszter fia Demeternek és feleségének 1266-1270 közé keltezett végrendelete, amelyben ingóságokat hagynak a kolostorra és temetkezőhelyül választják azt, bárhol is halnának meg.

2 A nagy hírű kolostor lakója volt Henrik testvér, Ágnes királyné gyóntatója. Az ő közbenjárására temették 1301-ben III. Andrást a Szent János-templomba.

3 A XV. század első felében a ferences reformmozgalom hatására a magyarországi kolostorokat is felosztották a mariánusok és a salvatoriánusok között. Julianus Caesarini pápai legátus javaslatára a budai kolostor a salvatoriánusoké lett. Ezt a határozatot 1444-ben IV. Jenő pápa is megerősítette.

4 1526-ban, amikor a törökök először foglalták el Budát, a kolostort a várossal együtt kirabolták.

5 A barátok közül nyolcat meggyilkoltak (egyikük korábban Szerémújlakról menekült ide).

6 A javak nagyobb részét azonban a mohácsi A ferences kolostor feltárását Altmann Julianna, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezette 1994-1996. között. Az ásatásról eddig megjelent a kolostor középkori építéstörténetét összefoglaló munkája: ALTMANN 2002. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a feltárónak, hogy lehetőséget adott a terület török kori történetének és leletanyagának feldolgozására. 1994-1996 között ásatási technikusként dolgoztam Altmann Julianna mellett, 2001-ben pedig hosszabb távolléte alatt én vezettem a kutatást. „ Ego Demetrius filius Bezter adhuc sanus et incolumis de bonis et possessionibus meis coram fratribus minoribus tale condidi testamentum quod ubicunque me móri contigerit apud ecclesiam sancti Johannis evangeliste fratrum minorum in domo monte Budensi volo sepeliri quod et a ministro eorumdem fratrum vivens diligenter procuravi..." HO VIII. 121-123. p. 3 „ ...et aliis religiosis viris ac specialiter fráter Henrico de ordine fratrum minorum confessons nostri qui de Alamania per dominum Al. Regem Romanorum patrem nostrum carissimus et dominam Reginam matrem nostram specialiter fuerat destinatus..." HO VI. 352-353. p. „ ...Interim anno Domini Mo CCCo Io in festo Sancti Felicis in Pincis idem rex Andreas in castro Budensi requievit in Domino et sepultus est in ecclesia Sancti Iohannis Evangeliste apud Fratres Minores...." SRH I. 478. p. 4 KARÁCSONYI Lkot 58. p. 5 I. Szulejmán szultán naplói III. Az 1526. évi hadjárat. 932. év Zil-hidse hava. Kritikai kiadás: THÚRY 1893. 317-319. p. Luftipasa: Tevárikh-i-ál-i-Oszmán II. Dseláládze Musztafa: Tabakát-ül-memálik ve deredsát-ül-meszálik III. Kritikai kiadás: THÚRY 1896. 17. p., 168-170. p. 6 KARÁCSONYI I. köt. 385-386. p. 241