Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240

KÁRPÁTI ZOLTÁN sávban lyukakat véstek a falba, amelyek 8-28 cm mélyek. Valószínűleg fa polcrendszert állítottak e fal elé.

51 Nem tudjuk, hogy a két pincetér között volt-e átjáró. Az osztófal egy szakaszon, az északi oldalon hiányzott, ami a templomfal építésekor is kiomolhatott, de az sem elképzelhetetlen, hogy ott egykor nyílás volt.

52 A4, pince betöltésének korát a falak szuperpozíciója mutatja meg, ugyanis a betöltés felső, nagyjából 1,5 méteres részét a török korban átforgatták, az alsó, bolygatatlan részről XIV. századi leletanyag került elő I. Lajos király szerecsenfejes, 1373-82 közötti veretével. A falak alaprajzi helyzete egyértelműen elárulja, hogy a pincét a templom építésekor tömték be. A 4. pince keleti végén feltárt kőlépcső megmaradt legfelső fokától keletre, 2 méterre újabb épület délnyugati sarka bontakozott ki (4.a. épület). Déli oldalát a humuszba vágták. Észak-déli belső kiterjedése 4,5 méter. Falait belül habarccsal kenték be, így sima felületet kaptak. Ebben az esetben sem ért le a pince aljáig ez az elkenés, hanem 30 cm-rel állt meg felette. A 60 cm széles nyugati falat északon nyílás tagolta. Küszöbkövét másodlagosan felhasznált hornyolt ablakkeret szemöldökköve jelentette.

53 A bejárat szélessége 1,2 méter volt. A gádorfallal határolt külső járószintet nagyobb kőlapokkal rakták ki. Szintje megegyezett a küszöbével. A belső járófelületet 161,43 méter magasságban alakították ki az őshumuszra hordott köves feltöltésen. Ez a szint csaknem 1.5 méterrel van magasabban, mint a 4. pince keleti szakaszának felülete. Ebből következőleg az épületet a környezetében lévő más pincékhez képest nem lehet igazán pincének nevezni. A 4.a. pince minden bizonnyal ugyanazon a telken állt, mint a 4. épület. Mivel az eredeti udvarszint nem maradt fenn, azonban sejthető, hogy 162,70 méter felett volt, továbbá kevert, hódoltság kori leleteket tartalmazó betöltése a 4. pince felső rétegeihez hasonló módon bolygatásnak tekintendő, így datálása nem könnyű. A belső szint alatt előkerült csekély leletanyag alapján későbbi beépítés lehetett a telek utcai homlokzati részéhez képest. Mindenesetre bizonyos ideig együtt is funkcionáltak, amit jól mutat a lejárat tudatosnak tűnő elhelyezése. Hiszen az északnyugati sarokba rakott gádor lehetővé teszi mindkét pincének az udvarból történő megközelítését. A 4. pince feltételezett déli falától körülbelül 3 méterre, délre újabb épület jelentkezett, amely utcai homlokzata erőteljesen beugrott a 4. épület vonalához képest. Az utcai frontra ereszes elhelyezkedésű 5. épület két traktusa a templom alá esik. Nyugati fala délkeleti irányú, ami arra utal, hogy ezen a ponton a Zsidó utca vonala megtört. Keleti fala nem követi ezt az elmozdulást, aminek következtében Vácott a budaihoz hasonlóan inkább a zárófalaknál jellemző. Azonban ott szabályos gerendafészkeket, kőkonzolokat alkalmaztak. A rendszer feladatát néprajzi analógiák és XVIII. századi inventáriumok alapján sikerült megfejteni. Az oszlopokra szerelt fűrészelt deszkákon élelmiszert, használati eszközöket tároltak. MIKLÓS 1996. 46^47.p. A Vízivárosban feltárt több középkori pince alapján felmerült, hogy esetleg egy másik lejárat is vezetett a keleti pincetérbe. Végh András 1997. évi kutatása során került elő egy a Corvin téren, illetve korábban a Medve utcában. Szintje 161,68 Afm 220