Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240
KÁRPÁTI ZOLTÁN A 2.a. pince déli falától 1 méterre, kissé keletebbre kelet-nyugati tájolású, azaz az utcára merőleges tengelyű, keleti felével természetes mélyedésbe épített kőpince betöltését bontottuk ki (3. épület). 46 Építésekor igyekeztek kihasználni a természetes üreget, így csak nyugati végét kellett kivájni a máfgából. Falait a betemetés előtt kitermelték, csak néhány helyen maradtak meg kisebb csonkokban, amelyeket tovább bolygattak a késő középkorban, illetve a hódoltság idején. Déli részét az ásatási felület egész délkeleti sarkát elfoglaló XIX. századi beásás pusztította el. Ennek ellenére sikerült meghatároznunk méreteit. A törtköves falazatú pince belterülete 5,4*9 méter. Keleti falának déli végén alakították ki az utcáról nyíló bejáratát, amelyet márgára fektetett kőlapokból kirakott lépcsőn közelítettek meg. A lépcső szélessége 1,5 méter lehetett. Használatának idejéből a járószintet képező agyagrétegből előkerült XIV. századi kerámia töredékek és egy csontfeldolgozó műhely hulladékai maradtak ránk. A pince falmaradványaira is ráfedő betöltés erősen kelet, délkeleti lejtésű rétegződés, amely nagyrészt köves, törmelékes, kevert, faszenes agyagos, illetve kevert márgarétegek váltakozásából áll. Mindez arra utal, hogy a templom építésekor a lerombolt épület kőanyagát felhasználták, és a felesleges gödröt a munkálatok során keletkezett melléktermékekkel (kőhulladék, a kiásott alapárkok anyaga) betömték. A betöltésből előkerült leletanyag azonos korú a 2. és 2.a. épület betöltésével. A pince keleti felének betöltése nem maradt meg eredeti formájában, ugyanis azt a templom első pusztulásával egykorú betöltésű gödör bolygatta. Ha lemérjük a 2. épület északi széle - azaz a templomszentély déli falának belső síkja és a 3. épület déli fala közötti távolságot, 18 méter telekszélességet kapunk, ami megegyezik a város északi részén mért átlagos adatokkal. 47 Valószínűleg a két pince és a márgaverem egy telken helyezkedett el, kelet-nyugati kiterjedését viszont megközelítőleg 14-16 méter, azaz 44-50 láb hosszúságban adhatjuk meg a telek végében lévő hulladékgödrök alapján. Érdemes lemérni a fenti telek és a templom északi oldalán említett másik épület közötti távolságot. Ugyancsak 18 méter közöttük a távolság. Mindez arra utal, hogy a két utca közötti területet egységes rend szerint, egyszerre jelölték ki. 2. Nyugati oldal A volt Honvédelmi Minisztérium délnyugati sarkában lévő helyiségekben feltártuk a Szent Zsigmond-templom alapozásakor annak alapfalaiba részben belefoglalt korábbi lakóház két helyiséges pincéjét. (4. épület) A törtkövekből falazott épület kelet-nyugati tengelyű, azaz a Zsidó utcára merőlegesen állt. Falai szélességét sehol sem tudtuk megmérni, de a többi pince alapján 60-80 cm körüli értékre következtethetünk. Nyugaton a mai útburkolat alá nyúlt. Északi falára nagyrészt a templom épült rá, csak nyugati vége maradt meg, azonban az északnyugati épületsarkot török kori gödör vitte el. Legépebben 60 cm széles észak-déli irányú osztófala és keleti zárófala maradt meg. Déli fala a Honvédelmi Minisztérium és a közművek építésének martaléka lett. A pince északi falánál a márga észak felé, fülkeszerűen beugrik, ezt a fal építését követően betöltötték. A keleti oldalon nyugat felé lejtő altalajt figyeltünk meg. LÓCSY 1964. 193.p. 218
