Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Végh András: A Szent György utca 4-10. számú telkek régészeti ásatása : előzetes jelentés 167-190

VÉGH ANDRÁS teljes boltozat magasságát. A boltozatokat megbontva, átszakítva a házak bontási törmelékével töltötték fel a pincéket és mélypincéket. Feltehetően a Szent György utca alatti mélypince szakasz tömedékelésére szolgált az az akna, amelyet már 1994-ben megtaláltak és szellőzővé építettek ki. A 4x3 méteres, téglalap alakú aknát (belmérete: 3x2 méter) a Szent György utca 6. számú ház északi pincéjében, a homlokzati fal felhasználásával építették meg azután, hogy a pincét egy téglafallal ketté osztották. A nyugati felet meszesgödörnek használták, míg a keleti félbe került a téglából készült akna, amely a pincepadlót áttörve mélyed a mélypince szintjére és egy kis folyosóval csatlakozik az utca alatti járathoz. Újkori beépítés, XVIII-XIX. század Az újkori házak utcai homlokzati falai (vagyis a pincefalak és falalapozások) a mai járda nyugati szegélyén futnak. Ennek az az oka, hogy a főhercegi palota kertjének kerítését a visszabontott homlokzati falak alapozásán emelték, a mai járdaszegély pedig még mindig őrzi ezt a homlokzati vonalat. Szent György utca 4. A bontás előtt zártsorú, körülépített udvaros, egyemeletes lakóház volt, amely a Szent György utca 2. számú telken épült házzal közös, copf stílusú homlokzattal rendelkezett.

5 A telek nagy részén a bontási törmelék eltávolítása után közvetlenül a töredezett sziklafelszínt (édesvízi mészkő) hoztuk napvilágra. Úgy tűnik, hogy a bontás szintsüllyesztéssel is együtt járt, amelynek eredményeképpen az újkori épület alapfalmaradványai is javarészt megsemmisültek. Csupán két, egymástól független pincetér került az egykori házból napvilágra a telek északi oldalán az utcai homlokzatnál, valamint a bástyasétányi homlokzat mögött. Az újkori épületeknek ezeken kívül egyéb pincéje nem volt. Az utcai homlokzat északi oldalán, az utcára merőleges irányú, a telekhatár mellé épített, téglalap alakú pince a XVIII. századból származott. Oldalfalai törtkőből készültek, cementes, kavicsos habarccsal. Téglaboltozata általában a vállmagasságig maradt meg, de az északi oldalon épebben áll, különösen az utca felőli oldalon. Bejárata nyugatról vezet le a délnyugati sarokban, maga a lépcső tégla alapozású, fa járólapos volt. A pince keleti zárófala eredetileg az újkori pincét megelőző középkori pince homlokzati falával egyezett meg. Az újkori pincét ugyanis egy korábbi, középkori pince helyén készítették el (ld. középkori beépítés) úgy, hogy felhasználták annak homlokzati falát. Ma a homlokzati fal nyugati oldala előtt a főhercegi palota kerítés menti épületének alapozása húzódik. Az újkori pince padlója közvetlenül a márgás altalaj. (Szintje: 159,00 Afm.) A bástyasétányra tekintő homlokzat mögött egy másik, középkori eredetű, többször átalakított, egészen a bontás idejéig használatban lévő pince került napvilágra (ld. középkori beépítés). A téglalap alaprajzú építményhez az újkorban mindkét végén nyitottak lejárót az egykori udvar felől. 5 Pogány 1955. 588.p. 172