Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160
A SÁNDOR-PALOTA, A TELEKI-PALOTA ÉS AZ UDVARI ISTÁLLÓ a táncterem boltozata szintén beszakadt. 67 Már 1949-ben kiadták a palota bontási engedélyét, közben Gerő László az épület „ízléstsértő, kiabáló architektúrájáról" írt, amely véleményben az építészek e nemzedékének historizmus-ellenessége fejeződött ki. 68 Ezzel párhuzamosan, 1953-ban a KÖZTI-ben Czagány István, Weidinger György és Csemegi József elkészítették az épület tudományos dokumentációját, ők a Teleki-palota késő barokk épületének feltárható maradványait tartották értéknek, s azt szerették volna visszaállítani. 69 Sajnos erőfeszítéseik ellenére - nyilván többek közt politikai okok miatt is - 1968-ban a főhercegi palota helyreállítható maradványait lebontották. 70 Az Udvari istálló 71 Az előudvar későközépkori falától északra - amely a Zeughausplatz nyugati részét alkotta - a Haüy-térkép egy szabad térséget és ennek nyugati oldalán közbenső erődítésfalat jelöl, amely a nyilván mélyebb szinten lévő 9. számmal jelölt, tüzérségi udvartól elhatárolta. E térséget - négy telekre osztva - az 1696-os Zaiger idejére tüzéreknek osztották ki. 72 1704-ben már mind a (nyilván rossz állapotú vagy a katonai építkezés útjában álló) négy ház lebontás alatt állt: „unvergeben und in Abbruch" 73 . A négy épület eltávolítása után a várfal északi részén már 1712-ben tüzérségi laktanyát említ az összeírás: „Kayserliche Cassarmen". 74 Nyilván ez azonos azzal az épülettel, amit az 1740-es években készült Matthey-féle térkép és François Langer Buda-térképe (1749) is feltüntett, a 8. számon: „Casermes de l'Artillerie" (Tüzérségi kaszárnya). 1786-tól a Fortifications- und Bauamt (Udvari erődítési és építési hivatal) működött benne. Az előudvar északi falánál az előző épülettel átellenes belső, déli oldalon egy U alaprajzú épületben először a Bauhof működött (a Langer-féle térképen a 9. szám), majd 1742-1777 közt az építési intéző szállása, végül 1786-ban a szomszédos várerődítési hivatallal egyesült (közös nevük is innen van: Fortifications- und Bauamt). 1822-re megszűnt katonai szerepe, 1840-es évekbeli lebontásáig az istállószemélyzet szállása és kocsiszín (ehmaliger Fortifications bau-hof, dermalen für Stallbeamte Diener und Wagen Remissen) került ide. Udvarán melléképület állt és kétféle kert helyezkedett el. 75 BTM Kiscelli Múzeum fotótára 16 909/6><9 neg.sz; Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótár 75 184, 75 301, 75 302, 75 299,75 330, 75 300 neg.sz. felvételek. GERŐ 1951. 15-16.p. CZAGÁNY-WEIDINGER 1953. KÖHTervtár 1497. sz. dok; CZAGÁNY 1966. 171-181.p. Z. L.[ZOLNAY László] 1969. 5. sz. 43.p. FARBAKY 1997. NAGY 1971. 88., 117.p. [No. 286,287,288, 289.] BÁNRÉVY (BFL XV.9. kéziratok gyűjteménye, 6465/2 hrsz. alatt). Uo. III. Istállók, Tüzérségi laktanya. Uo. B betűjelzés alatt. 149
