Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42

KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN kőből rakott oldalfalú építmény az utcai homlokzat mögött, az utcára merőleges tájolással. Ez lett később az általánosan használt típus, és az ilyen jellegű pince fölött többnyire lakóház emelkedett. Előfordulnak a telek végében, közvetlenül a városfal belső oldala mellé mélyített pincék is. Kizárólag a korai időszakra jellemzőek az egyik telekhatár mellett, a telek középtáján elhelyezkedő pincék. Gyakran fával bélelték sziklába vágott terüket, bár kőből épült oldalfalakat is ismerünk. Településszerkezeti változást jelez, hogy ezeket a pincéket a XIV. század első felében általában megszüntették, feltöltötték. A XIV. században már egyre nagyobb méretekben és egyre nagyobb számban épültek ki az utcai homlokzat mögötti kőpincék. Meg kell emlékeznünk végül a sziklába vágott egyéb objektumokról, kutakról, vermekről, gödrökről. A Várhegy természetes adottsága, hogy az esővíz a felszínt fedő mészkő réteg és a hegy tömegét alkotó vízzáró márga közötti kavicsrétegben átszűrődik és megőrződik. A polgárok telkeiken feltehetően a kezdetektől fogva készítettek kutakat. Másrészt szükséges volt emésztőaknák ásása is telkenként a lakosok számára. Az ásatások a Dísz tértől délre szép számmal találtak ilyen jellegű építményeket. Nem könnyű azonban ma már eldönteni minden esetben a kiásott aknákról, hogy kútként, vagy emésztőként szolgáltak-e eredetileg, ahogy a készítési időt a legtöbb esetben nem, csupán a megszüntetés időpontját lehet meghatározni a feltöltésre használt földből előkerülő tárgyak segítségével. A kutak, aknák szerkezete rendkívül változatos, mélységük is jelentős mértékben különbözik egymástól. Ismerünk egyszerűen a sziklába vágott, akár két méteres átmérőjű aknákat, előfordulnak kőfalazattal ellátott köralakú építmények és négyzetes, egykor ácsolt fa béléssel elláttottak is. A legmélyebb több, mint 20 méterre mélyed a hegy belsejébe, de mindössze 5-6 méter mélységű is előfordul. Elhelyezésük is változatos, mégis meg kell említenünk egy jellegzetes csoportjukat: a nyugati oldalon megfigyelhető volt ugyanis, hogy az egyik telekhatár mellett, a telek középtáján, szívesen helyeztek el kútnak, vagy emésztőnek értelmezhető aknát.

12 * A régészet eredményeinek ismertetése után szeretnénk bemutatni a területre vonatkozó történeti ismereteinket. Az először 1346-ban említett Szent János utca névadója a csaknem a város alapításával egyidős ferences kolostor és Evangélista Szent Jánosnak szentelt temploma volt. Létrejöttének pontos körülményeiről hallgatnak forrásaink, a kolostor az 1270-es években bukkan fel első ízben az oklevelekben.

13 A város korai történetében játszott kiemelt jelentőségét azonban jelzi, hogy az utolsó Árpád-házi király, III.András temetkezési helyéül választotta (1301). A templom maradványait 1971-1972 között a mai Várszínház alatt, míg a kolostort a Sándor-palota helyén 1994-2001 között tárta fel régészeti ásatás.

14 12 Jellegzetes példái láthatók a Szent György utca nyugati házsorában. 13 Nánabeszter nembéli Demeter és felesége végrendeletében. 1270-77. - BTOE

1.103.sz. 14 ALTMANN 1973,1994, 2002; GEREVICH 1973. 40.p. 13