Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Basics Beatrix: A Szent György tér ábrázolásai 127-136
A SZENT GYÖRGY TÉR ÁBRÁZOLÁSAI térképész díszalbuma 1835-1837-ben jelent meg. 20 A sorozat hat lapból áll, négy lap közepén egy-egy városrész térképe látható, ezeket minden oldalon az adott városrészek legnevezetesebb köz- és magánépületeinek kis méretű ábrázolásai veszik körül. 21 A 22 kép közül kettőn jelennek meg a Szent György tér akkor legjelentősebbnek tartott épületei, a Sándor- és a Teleki-palota. Mindkettő csupán az épületeket mutatja be, környezetük, vagyis a tér maga nem látható; nem is annak fontossága, hanem a paloták és tulajdonosaik miatt kerültek az ábrázolások közé. A tér másik meghatározó, egykor egyházi, később középületéről, a karmelita kolostorról készültek önálló felmérési rajzok és ábrázolások. A XIX. század eleji helyszínrajz, 22 illetve katonai főparancsnoksággá történő átalakításának alaprajza is ismert. 23 Ludwig Rohbock (XIX. század közepe) nürnbergi rajzoló 24 és metsző egész életében tájképalbumok és sorozatok készítésével foglalkozott. Legtermékenyebb időszakában, az 1850-70 közötti két évtizedben előbb német tájakat örökített meg acélmetszeteken, majd bel- és külföldi szerzők útleírásaihoz rajzolt illusztrációkat. A- számára - külföldi szerzők művei közé tartozott Hunfalvy János földrajztudós Magyarország és Erdély eredeti képekben című 1855-64 között magyar és német nyelven egyaránt megjelent háromkötetes munkája, valamint a hasonlóképpen két nyelven napvilágot látott Budapest és környéke 1859-ből. Ez utóbbinak illusztrációi között találhatjuk a Szent György teret ábrázoló képet. 25 A címe szerint tulajdonképpen a Hentzi-emlékművet ábrázoló lapon a tágas, de teljesen körbeépített teret láthatjuk: középen maga a neogótikus, tornyos, fiálékkal díszített építmény, szemközt a Zeughaus, jobbra a Teleki-palota homlokzata látható, s a háttérben a palota és a Várnegyed épületeire nyílik kilátás, pontosan ugyanolyan formában, mint Alt kőrajzán. Ludwig Rohbocknak az acélmetszethez készített tusrajzán kevésbé érzékelhető, sokkal feltűnőbb azonban magán a metszeten, hogy Címe: Buda Pest Szabad Királyi Várossainak Tájleírása... Ezt megelőzően egyetlen térképet ismerünk a helyszínről, amely 1786-ban készült a Magyar Királyi Építési Igazgatóság megrendelésére (BFL XV. 16. 203/2., lavírozott tusrajz, 46x68 cm). Vasquez térképéről bővebben HOLLÓ Szilvia Andrea (Rózsa György emlékkönyv, megjelenés alatt). Az első lap maga a díszes címlap az ország és 52 vármegye címerével, a pesti kikötő látképével és ajánlásokkal a sorozat megrendelői számára, a másodikon gótizáló ornamentális keretben Szent István szobra, a háttérben kilátás a két városra. Ezután következnek a 60x80 cm méretű térképlapok; a harmadikon a két város és környezete térképe 22 kis képpel, a negyediken Buda térképe 22 keretképpel, az ötödiken a Terézváros és Lipótváros 16 képpel, a hatodikon a Ferenc-, József- és Terézváros térképe, szintén 16 kis képpel látható. A litográfiákat tollrajzzal egészítették ki, ily módon csaknem akvarell hatást keltenek. MOLT. 62, No. 733 (1809-ben készült, lavírozott tusrajz, 50x72 cm ) MOLT 1 620/1. (lavírozotttusrajz, Alexius Demkovics, 1845,41,5x58,2 cm) HUNFALVY - ROHBOCK 1859. A Pestet és Budát bemutató kötet csaknem egyidejűleg jelent meg. Ludwig Rohbock - L. Oeder: Hentzi emléke Budán. Hentzi Denkmal in Ofen. Papír, acélmetszet, 12,6x18 cm, MNM MTKCs T.3049 Jelezve balra lent: L. Rohbock delt. Jelezve jobbra lent: L. Oeder sculpt. Középen: Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. Lauffer es Stolp bizományában Pesten. Tusrajz változata T.6993 leltári számon. 131
