Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY közül külön érdekességet jelentenek a 8. számú telek végében előbukkant ágyúöntő műhely maradványai, és a 10. számú telek végében napvilágra került reneszánsz épületmaradványok, illetve ugyanitt egy, a ház irányából a városfal felé vezető, alagútszerű mélypince kibontott részletei.

247 A Szent György téri ásatási program keretében került sor az egykori Honvéd Főparancsnokság épülete (Dísz tér 17.) területének, illetve a közvetlenül attól északra eső sávnak feltárására 1999-2000-ben. A Bencze Zoltán által vezetett - sajnos máig nem teljes - kutatások során igazi meglepetésként a modern pincék alatt sikerült középkori pincéket feltárni. A legérdekesebb leletek itt is egy, az épület udvarán előtűnt kút iszapjából kerültek elő.

248 A Szent György téren és környékén 1994-2000 között végzett régészeti ásatások a magyar középkori városi régészetben mindeddig páratlan léptékűek. A nagy területen folytatott feltáró munka egyedülálló lehetőséget nyújtott egy városrész településszerkezeti változásainak szinte teljes körű nyomon követésére a XIII. századtól a XX.(!) századig. A feltárás tárgyi hozadékának a hatalmas mennyiségű, múzeumnyi leletanyagnak jelenleg még csak kis része feldolgozott, kiállításra pedig csak töredéke került. Azóta mindössze kisebb, leletmentés-jellegű régészeti munkák folytak a Sándor-palota területén és környékén.

249 A Szent György téren folytatott eddigi utolsó helyreállítási munka a Sándorpalotához kötődik. Egy 1999. évi kormányhatározat

250 alapján 2000. szeptember 16án kezdődött el az épület felújítása miniszterelnökség céljára. Ennek során az egykori termek egy részét a lehetséges mértékig a háború előtti állapot szerint igyekeztek rekonstruálni. A 2002. április 30-án lezárult helyreállítás építész tervezője Potzner Ferenc volt, míg a belsőépítészeti tervezést Magyari Éva és Pazar Béla végezték számos szakember bevonásával. Mire azonban a munkák befejeződtek, a dolog bizonyos szempontból okafogyottá vált, mert a 2002 tavaszán lezajlott választások után hatalomra kerülő új kormányfő az épületet elvi okból nem volt hajlandó elfoglalni. Ezt követően merült fel az a lehetőség, hogy a palota a köztársasági elnöké legyen, az ezzel kapcsolatos egyeztetések azonban meglehetősen hosszan elhúzódtak. Mindeközben 2002 tavaszától kora őszig a felújított épület nyitva állt, s a nagyközönség megtekinthette. E sok vihart szenvedett műemlékünk és vele együtt az egész Szent György tér további sorsára döntő hatással lehet a Magyar Országgyűlés 2002. november 5-i döntése, melynek értelmében „a jövőben a budavári Sándorpalota szolgál majd a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére."

251 Rövid jelentés: RkM 1998. 131—132.p. (előkészületben RkM 1999.) A feltárás eredményeit az ásatásvezető eddig csak különböző előadásaiban közölte. Lásd Bencze Zoltán tanulmányát. A palota keleti szárnyában 2001 tavaszán, a déli homlokzat mellett ugyanaz év nyarán, az udvaron és a várfal felé eső teraszon ősszel végzett leletmentést Kovács Eszter. 1127/1999. XII. 16. korm. hat. Az erről szóló sajtóhír pl. Magyar Nemzet, 2002. november 6.. A látogatás már az országgyűlési döntés előtt néhány héttel szünetelt. Jóval a kézirat lezárása után, 2003 februárjában az államfő el is foglalta új székhelyét. A tér délkeleti, Sikló előtti része a hivatalos állami reprezentáció egyik fő színtere lett, ahol máris számos fogadás zajlott le. 110