Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336
Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. már említett Statisztikai Közlemények sorozatban minden Nagy-Budapestet tárgyaló, érintő mű ezt a csoportosítást használja. Egyetlen kivétel Laky Dezső 18 „Budapest székesfőváros népességének fejlődése 1900-tól 1920-ig, különös tekintettel a fejlődés gazdasági rugóira" című munkájának második kötete, mely 1929-ben jelent meg. Laky egyáltalán nem használja Nagy-Budapest fogalmát, következetesen „Budapest környéki települések" meghatározással él, ami híven tükrözi álláspontját. Szerinte ugyanis a környék fejlődése nem a főváros közelségével, hatásával, hanem az igen kedvező gazdaságföldrajzi helyzettel magyarázható. „[...] Budapest és a Budapest-környéki községek és városok népességének szinte tüneményes emelkedése elsősorban annak a különleges gazdasági földrajzi helyzetnek köszönhető, amely a Duna völgyének ezt a részét a Kárpátok övezete alatt elterülő egységes gazdasági szervezetnek természetes központjává tette, úgy hogy függetlenül a Budapesten észlelhető fejlődéstől, a környékbeli települések fejlődését is ezekkel kell magyaráznunk és nem Budapest közelségével." 19 Laky a húsz „statisztikai" szomszédos község mellett Dunakeszi, Kistarcsa, Soroksár, Dunaharaszti, valamint Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi és Budakalász községet is vizsgálja, mint Budapest környéki települést. Az 1930-as népszámlálás községsoros köteteiben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye táblázataiban nem csak a járásoknál, hanem a megyei tabella végén külön is felsorolják a Nagy-Budapest alkotórészeinek tekintett helységek (Budapest székesfőváros és a 21 „szomszédos község") adatait. A roppant részletes 1941 -es népszámlálás adatainak publikálására a II. világháború miatt nem kerülhetett sor. Az 1947-ben „Kézirat gyanánt" megjelent kötetben nincs ilyen csoportosítás, 20 a szándék azonban megvolt. Thirring Lajos így ír erről a népszámlálást bemutató tanulmányában: „Budapest környékén pedig olyan feldolgozási területegységeket óhajtott a Központi Statisztikai Hivatal kialakítani, amelyek egyfelől az említett idevonatkozó 1930. évi feldolgozásokkal való egybevetés lehetőségét biztosították volna, másfelől az akkori gyakorlati igényeknek is megfelelhettek." 21 Részletesen is kifejti e két elképzelést, tervet. Egyrészt a „statisztikai" Nagy-Budapest (azaz a 22 szomszédos község), másrészt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ha18 Laky Dezső (1887-1962) statisztikus, 1907-1921 között a KSH munkatársa, 1921-től a szegedi egyetem, 1926-tól a Műegyetem statisztikai tanszékének professzora. 19 LAKY 1929. 425. p. 20 Az 1970-es évektől megjelenő későbbi feldolgozások már a megvalósult Nagy-Budapest községeinek adatait közlik. 21 THIRRING 1. 1981. 53. p. 294
