Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336
Kalmár Ella A „STATISZTIKAI" NAGY-BUDAPEST Dolgozatunk címét kettős értelmezésben is használjuk. Célunk egyrészt az 1950-ben létrehozott Nagy-Budapestet alkotó helységek statisztikai adattárának összeállítása; másrészt rövid áttekintést adni arról, hogy a statisztikai irodalomban, publikációkban mely községeket soroltak Nagy-Budapesthez, s hogyan változott e besorolás az idők során a statisztikai megfigyelésekben. A statisztika elsőrendű feladata a tényeket, folyamatokat adatok segítségével a lehető legpontosabban leírni, oly módon, hogy azok többféle szempontból is felhasználhatóak legyenek. „A hivatalos statisztikai kiadványokban az adatok térbeli tagolása, területi egységek szerinti (földrajzi-horizontális) részletezése természetszerűleg és világszerte legelsősorban az egyes államok közigazgatási beosztásához simul." 1 „Amikor a statisztika a közigazgatási Budapest mellett a közgazdasági Budapest viszonyait is megfigyeli s azt a nemzetközi szokások értelmében az egyszerű és kifejező Nagy-Budapest elnevezéssel jelöli meg, egyszerűen csak a tényleges viszonyokhoz, a bekövetkezett fejlődéshez alkalmazkodik és kimutatásaival csupán a jelenségeknek minél hívebb és teljesebb regisztrálását kísérli meg." 2 „A székesfővárosnak és környékének [...] rendkívüli fejlődése, valamint Nagy-Budapestnek az ország minden egyéb részén lakó népességtől teljesen elütő, tipikusan nagyvárosi alkata a helyes statisztikai értékelés és egybevetés érdekében szükségképen megkívánja azt, hogy hivatalos statisztikánk a jövőben népszámlálási és egyéb munkálatai alkalmával az ország többi részétől elkülönítve »mintegy önálló országrészként« kezelje, ha nem is Budapest egész környékét, hanem legalább a külvároskoszorúval megnövelt centrumot, a félszázados hatalmas fejlődés eredményét: Nagy-Budapestet" 7 ' 1 THIRRINGL.,1935/a. 6. p. 2 THIRRINGL., 1935/b. 5. p. 3 THIRRING L., 1931. 252. p. 289
