Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Pándy Tamás: Nagy-Budapest egy kistelepülés kisemberének szemével : Pestszentimre a Városban 273-287

Pándy Tamás NAGY-BUDAPEST EGY KISTELEPÜLÉS KISEMBERÉNEK SZEMÉVEL Pestszentimre a Városban Nagy-Budapest fennállásának 50. évfordulója kapcsán bizonyára több olyan tény ke­rül szóba, ami sokak előtt ismert. Arról azonban kevés szó esik, hogyan élte meg a „történelmet" egy kis, szegény település lakossága. „Pestszentimre meg jóformán teljesen a huszadik század szülötte" - írja Molnár Endre tanulmányában. ' A századfordulón még csak néhány család lakja akkori nevén Péteripusztát, ezeknek az embereknek a majorok adnak munkát, megélhetést. 1889-ben a területet keresztülszeli a lajosmizsei vasútvonal, ez hozza közelebb Euró­pát, de legalábbis Magyarország fővárosát a földműveléssel foglalkozó helybeliek­hez. Két - sógorságban élő - birtokosa van ebben az időben a területnek. Talán Lővy Bernát családja lehet a tőkeerősebb, neki jut a zsírosabb föld, a homokos területrész. Auspitz Mórnak meg kell elégednie a Soroksárhoz közelebbi mocsaras, vizenyős tér­séggel. (Sajnos nem adnak kellő eligazodást az eddig fellelt levéltári adatok arra vo­natkozóan, mekkora is lehetett ez a terület, de az elmondások és a közvetett utalások sokkal nagyobbnak mondják ezt a birtokrészt, mint ami napjainkra megmaradt belő­le.) A vaspálya oltalmában a leszármazottak elérkezettnek érzik az időt a sikeres par­cellázáshoz. A talaj víz-mente sebb Lővy-földeken indul meg a házhelyosztás, ekkor rajzolják tele a mai térképeken már ismét Újpéterinek olvasható telepet utcavonalak­kal. 2 Talán nem véletlen az egybeesés Kispest-Pusztaszentlőrinc induló gyárai és az ol­csó telek-kínálat között. így jutnak kisfizetésű, betanított Hofherr-Lipták­KISTEXT-gyári munkások ingatlanhoz. Sokuk vidékről érkezik, mivel a földmunka nem kifizetődő. Nekik csak idáig futja a pénzükből, számukra Pestszentlőrinc - Kis­pest házai, telkei megfizethetetlenek. A lajosmizsei vasút mellett települő gyárak, üzemek kínálják a munkalehetőséget, duzzasztják a környező községek lakosságát. Meghatározó a lakosság növekedésében a munkások számának szaporodása, nincs ez Soroksárpéterin sem másként. (Lakóhelyünk 1904-ben kapta új nevét az Országos Községi Törzskönyvbizottságtól). A környék lakossági statisztikáiban az iparosok 1 MOLNÁR 1937. 250. p. 2 ORBÁN 1928. 6. p. 273

Next

/
Thumbnails
Contents