Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. így munkása sem. Az úttisztító munkások száma mindössze kettő, - egy megyei alkalmazásban álló törvényhatósági útőr, s egy helyi alkalmi napszámos. Pesthidegkút elöljárósága az ötéves terv keretében pedig nem tervezte „köztisztasági célt szolgáló berendezésekjármüvek, eszközök" beszerzését.

46 A főváros oktatási osztálya részére készített jelentés

47 Pesthidegkút iskoláinak állapotát mutatta be a testnevelés oktatása és a sportolási lehetőségek szempontjából, s egyúttal - éppen a hiányok pótlására - felsorolta szükségleteit. A község iskoláiban nem volt tornaterem. Udvara mindegyik iskolának volt, de „tekintve, hogy lejtősek, kavicsosak, még arra sem jó, hogy egyszerűen játszanak rajta a gyermekek" - s miután nem volt tornaterem, érthető, hogy legalább egyet kértek teljes felszereléssel

48 az általános iskola felső tagozata részére. A hidegkúti tanuló ifjúság testnevelését és sportolását azonban valójában egy központi fekvésű sporttelep oldhatta volna meg, korszerű öltözővel, hideg-melegvizes zuhanyozó helyiségekkel, röplabda és kézilabda pályával, futballpályával, futó- és ugrópálya kialakításával. S mivel az ötéves terv keretében középiskolát szerettek volna létesíteni, uszodát is kértek a sportpálya mellé.

49 Pesthidegkutat 1950. január 1-től az 1949. évi XXVI. törvénycikkel a fővároshoz csatolták. Az egyesítés azonban egyik fél számára sem járt előnyökkel, sőt, inkább kölcsönös hátrányokat eredményezett. Pesthidegkút gondjai nem oldódtak meg Budapesthez csatolásával, hanem konzerválódtak. Jóllehet az ötvenes évek népgazdasági rendszerében a lakosságot már nem terhelték adók és közműdíjak, de a fővároshoz tartozva az immár közös költségvetésből nem futotta a súlyos hiányosságok felszámolására. Nem épült ki korszerű út- és csatornahálózat, a vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítésére is csak a hatvanas évek második felében, a lakosság jelentős anyagi áldozatvállalásával került sor. Korszerű, újonnan épített általános iskolát 1963-ban kapott a község. Az egyesítéssel még a közigazgatás sem tudott mit kezdeni, amit szinte jelképesen kifejez az a tény, hogy Pesthidegkút, jóllehet közigazgatásilag Budapesthez tartozott, nem a főváros IL, hanem csak Il/a kerülete. 46 Nagybudapest megvalósításával kapcsolatban alakult közüzemi albizottság és Budapest Székesfőváros Köztisztasági Hivatalának kérdőívére adott válaszok. 1949. május 23. BFL V. 708. c. sz. n. 47 BFL V. 708. c. 5278/1949. sz. A továbbiakban ezt a jelentést ismertetjük. 48 A tornaterem felszerelését tekintve kértek: bordásfalat, svéd padokat, korlátot, nyújtót, mászópóznát és mászókötelet, footbal, kézi- és röplabdát, súlygolyót, gerelyt és diszkoszt, ugrórudat, ugrómércét, bőrlabdákat, 25-30 pár buzogányt, vívókardokat sisakokkal, bandázst és kesztyűt, pingpongasztalt felszereléssel együtt, korcsolyákat, hoki ütőket, sí-felszerelést, birkozószőnyeget, bokszkesztyűket. (!) 49 A községi tanítók közreműködésével kidolgozott és az elöljáróság által híven közvetített szép terv mind a mai napig nem vált valóra. 228