Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216
Barta Györgyi Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása Az agglomerációs övezetbe települő új vállalatok számára vonzó a nagy fővárosi piac, a viszonylag széles skálájú munkaerőpiac, az alacsonyabb árú telek-ingatlan, és nem utolsó sorban az agglomeráció-övezeti kistelepülések önkormányzatainak jobb együttműködési készsége. Az agglomerációs övezet ipara - termelékenységét és jövedelmezőségét tekintve - az ország élvonalában áll (bár kétségtelenül elmarad az észak-dunántúli dinamizmustól). A budapesti agglomerációban zajló ipari folyamatokat nem lehet egyszerűen úgy jellemezni, hogy a fővárosban dezindusztrializáció, az agglomerációs gyűrűben pedig dinamikus ipari fejlődés megy végbe. Ennél összetettebb folyamatokról van szó. Még korántsem lehet „leírni" a fővárosi ipart. A budapesti ipari koncentráció - a maga 100 ezer munkahelyével - ma is a legnagyobb az országban. A budapesti ipar növekedési pályára került 1994 óta, és csak a legutóbbi egy-két évben mutatkozott visszaesés az ipari termelésben. Az ipari fejlődés főként a külföldi beruházások kezdetben domináló, de jelenleg is magas arányának köszönhető. Három ágazat - a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar-teszi ki a budapesti ipar közel háromnegyed részét, az ország vegyipari termelésében és exportjában Budapest részaránya meghatározó. A három ágazat közül a gépipar fejlődik, bővül jelentősen. A gépipar és a papír- és nyomdaipar vállalatai teszik ki a budapesti iparvállalatok 60%-át. E nagy tömörülés potenciálisan ipari klaszter kialakulását is lehetővé teszi e két ágazatban. A központi szerepkörök erősödése Az 1990-es évek közepén a viták középpontjában állt, vajon lehet-e Budapesten Kelet-Közép-Európa pénzügyi központja? Az elmúlt évek eldöntötték ezt a vitát: egyrészt Magyarországon a dinamikus külföldi működő tőke-beruházás ellenére sem jön létre olyan tőkekoncentráció, amelynek révén Magyarországon, Budapesten alakulhatna ki e térség pénzügyi központja. Másrészt, a pénzügyi élet nem is oly módon szerveződik, hogy területi alközpontokat hozna létre. 13 Budapest viszont kétségkívül a magyar pénzügyi élet kizárólagos központjává vált. A magyar bankrendszer budapesti centralizációja kifejezi a tőkefelhalmozás térbeli különbségeit, Budapestnek e téren egyre erősödő helyzetét. A banki tőkeállomány 95%-a a fővárosban koncentrálódik. A jelenleg működő 44 kereskedelmi banknak és szakosított pénzintézeteinek székhelyei - a miskolci Rákóczi Bank kivételével - kizárólag Budapesten vannak. A bankfiók-hálózati sűrűség azonban mind ez ideig elég alacsony maradt Budapesten. A fővárosban egy bankfióknak kétszer 13 BELLON 1998. 59-83. p. 209
