Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216
Barta Györgyi Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása nek és az irodapiac megteremtésének. A kiskereskedelem modernizálása Budapesten indult meg: 1995-ben nyitották meg az első igazi bevásárlóközpontot. 1990 és 1998 között 340 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont, hipermarket, megabolt épült meg, és azóta is folyamatosan bővül a számuk. A bevásárlóközpontokkal egy időben vált az ingatlanfejlesztők célterületévé az irodaház- építés is. Az 1990-es évek elejétől a főváros irodapiaca 50-60 ezer négyzetméterrel gyarapodott. A belvárosi irodapark nagyjából már telített, a külvárosi irodapiac viszont folyamatosan bővül. 7 A 90-es évek második felétől - az irodaépítési láz csökkenésével - a beruházók figyelme a szállodaépítés felé fordult. Jelentős szállodaépítés utoljára 20 évvel ezelőtt volt a fővárosban, azóta a szállodai kapacitás csak egy-egy nagyobb (és sok kis) beruházással bővült. Jelenleg viszont 10 közepes és magas kategóriájú szálloda megnyitását tervezik Budapesten, főleg a városközpontban. A lakásépítés az ingatlanpiaci árak emelkedésével ezekben az években lendült fel. Már nem csak a budai zöldövezetben épülnek új házak, hanem szerte a városban megindult a magas minőségi igényeket is kielégítő lakóparkok építése. A használt lakások árai is jelentősen megemelkedtek, ennek tulajdonítható, hogy tömegesen újítják fel a régi lakásokat a fővárosban. A felsorolásból hiányzik a közlekedés és a logisztika, nem véletlenül. E két ágazat fejlesztésében egyrészt a magántőke lényegesen kisebb szerepet játszik, tehát jelentős állami részvételre van szükség. Másrészt a logisztika-nagy területigényével, és a közlekedés, szállítás várost terhelő tevékenységével - folyamatosan a városfejlesztési viták középpontjában áll. (Vajon Budapest határain belül, vagy kívül kell-e a logisztikai tereket megépíteni? Úgy tűnik azonban, ez a vita lassan elveszti aktualitását - a logisztika jórészt „spontán" térfoglalásával Budapest déli térségében). A közlekedés modernizálása a nagyvárosi fejlesztés kulcsa, a kapu- és híd-szerepek megvalósításának feltétele, a városfejlesztési koncepció központi eleme (Bécsben, Prágában, Budapesten - érthető, bár vitatható módon - a komplex városfejlesztési koncepció kidolgozását meg is előzte a közlekedésfejlesztési tervek kidolgozása, sőt hivatalos elfogadása). Budapesten rendkívül szerény az előrelépés e téren (a létfontosságú metróépítés, például, hosszú évekre elhalasztódott). Ebben szerepet játszik a közlekedésfejlesztés rendkívüli költségigénye, és ezzel összefüggésben az is, hogy a központi kormányzat nem támogatta országos és helyi fontosságának megfelelően a fővárosi tervek megvalósítását. 7 BAROSS 1999. V. 1-9. p., 1999. VI. 1-6. p. 205
