Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216

Barta Györgyi Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása Dinamikus beruházási tevékenység Budapesten Az elmúlt 10 év beruházásaiban már kirajzolódik a kapuvárosi és a híd-szerepre való törekvés, vagyis a központi szerepkörök kiépítése, a külföldi tőkevonzó képesség megerősítése, az idegenforgalom felértékelése, valamint a logisztikai alkalmasság kifejlesztése.

4 Budapest 1990 után folyamatosan „listavezető" volt a beruházásokban Magyarországon. 1999-ben az egy főre jutó beruházás Budapesten közel 60%-kal haladta meg az országos átlagot (közel ilyen nagyságrendű volt Győr-Moson-Sopron megyében, és az országos átlagot meghaladó beruházást regisztrálták Észak- és Nyugat-Dunántúl többi megyéjében, valamint Heves megyében). A budapesti beruházások több mint 70%-a jogi személyiségű gazdasági társaságokhoz kötődik, főként a magánszektorban. A külföldi részarány egyre nagyobb a fővárosi beruházásokban, jelenleg már meghaladja az 50%-ot. Nem csak a beruházások forrása és nagyságrendje, de ágazati szerkezete is alapvetően eltérő Budapesten és vidéken. (1. táblázat) 1. táblázat: Vállalati beruházások ágazati szerkezete Budapesten és vidéken Ágazat A gazdasági vállalkozások és a költségvetési szervezetek beruházásainak ágazati szerkezete, 1996 és 1999 között (%) A külföldi érdekeltségű vállalatok beruházásainak teljesítményérték szerinti megoszlása (%), 1998-ban Ágazat Budapest Vidék Budapest Vidék Mezőgazdaság 0 5 0 1 Feldolgozóipar 14 39 27 72 Bányászat* 5 12 27 72 Építőipar 4 2 3 2 Kereskedelem-vendéglátás 10 6 11 7 Szállítás, posta, távközlés 28 17 24 16 Közszolgáltatások 20 15 0 0 4 BARTA 2000. 43-59. p. 203