Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176

Fabó Beáta A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben dapesti új szállodák egyike), az 1970-es években a Fehérvári úti kereskedelmi központ (üzletközpont és piac együttese) kialakítása. Az 1956 utáni időszakra - eredetileg a II. ötéves terv keretében - Budapesten az Országos Tervhivatal 33 500 lakás építését irányozta elő. „A lakásépítkezések helyének kijelölésénél a már épülőben levő lakótelepek befejezése mellett arra voltunk tekintettel, hogy az építkezések a városfejlesztési és a lakásigényeknek megfelelő elosztásban, az építőipari vállalatok folyamatos foglalkoztatása szem előtt tartásával, legfeljebb 6-7 építési helyen összpontosuljanak".

18 A lakások mintegy harmadát, (12 000) a már megkezdett lakótelepek folyamatos továbbépítésétől várták. Öt helyen terveztek új építést: Óbuda központjában (a bontási igény miatt csak a tervidőszak végén), Angyalföldön az Árpád híd pesti hídfőjénél (kevés bontást és közmű-beruházást igényelt), Ujlipótvárosban (közművesített terület, kevés bontást igényel) és a XIV. kerületi Kacsóh Pongrác úton (kevés bontással, de közművesíteni kell) és Kelenföldön (fejlődésben elmaradt városrész, bontást nem igényel és csekély közműberuházást). A

II. ötéves terv helyett elfogadott hároméves terv (1958-1960) kevés új beruházást, maximálisan gazdaságos kivitelezést írt elő. Az 1953. évi lakásépítési akció során megkezdett lakótelepeket ekkorra részben már átadták. 1957-1958-ban a városközpont közelében újabb nagyszabású építések indultak (az áthúzódó Kerepesi úti építésekkel egyidejűleg). Az első közepes méretű, néhány ezer fős lakótelepek Angyalföldön (Árpád híd pesti hídfőjénél), a volt Mária Valéria telep helyén (IX. Üllői út mentén) és Lágymányoson települtek A tervezési koncepciónak megfelelően, viszonylagos olcsóságuk mellett a város reprezentatív megjelenését is szolgálták (hídfő, főút). Emellett Óbudán (kísérleti), Kispest Wekerle telepen, Mátyásföldön emeltek kisebb együtteseket. A IX. kerület, Ferencváros sajátossága, hogy hosszan elnyúló formája, fekvése miatt egyszerre rendelkezett (rendelkezik) lepusztult külterületi iparnegyeddel és elegáns belterületi lakónegyeddel. A városrész főútja mentén, a későbbi Nagykörúton belül alakult ki a kerületi igazgatási központ a múlt század második felében a templom, a plébánia, az iskola és az elöljáróság együttesével. A Külső-Ferencváros két jelentős kivezető főút közé települt ipari külterület. Lakóterülete alig volt, kivéve az Üllői út környékén lévő néhány telepet (Mária Valéria barakktelep, MÁV, Aszódi utcai, Kén utcai). Nagy-Budapest létrejötte után is a város egyik legelhanyagoltabb területe maradt. A háborút követő első jelentősebb építés a Haller tér és környékének rendezése volt, új középületeket és lakóépületeket emeltek (bolgár kultúrház, óvoda, 18 BFL XXIII. 102. a. Budapest Főváros Tanácsa Végrahajtó Bizottságának jegyzőkönyvei. 1956. április 28., tájékoztató jelentés a II. ötéves terv időszakában Budapesten végrehajtandó É. M. lakásépítkezések programjáról. (Ez csak tervezet volt, a Minisztertanács ezt nem hagyta jóvá.) 165