Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176

Fabó Beáta A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben Lakástelepítés helve Javasolt lakásszám XIII. Fiastyúk u. 200 Vőlegény u. 1100 Váci út 1000 XIV. Nagy Laios király útja 700 Rákosfalva 1400 IX-X. Üllői út (Mária Valéria telep helye) 1900 Pesterzsébet, Gubacs 700 Kispest, Cséry-telep 1400 Kőbánya, Sibrik úttól É-ra 1000 Rákospalota, MÁV telepjnellett 360 Újpest, Árpád út-József A u. 120 1950-1953 között igen csekély mértékben történt (indult) tényleges városépítési beavatkozás. Kevés lakás épült (pl. 1953-ban a 2879 újonnan keletkezett lakásból csak 710 volt új építés). Több kulturális és oktatási intézmény létesült Budán (Műszaki Egyetem épületei, MOM-kultúrház, Képzőművészeti Gimnázium, Szinkron műterem stb.), Kispesten és Pestlőrincen rendelő nyílt, Csepelen folytatódott a városközpont kialakítása. A korszak legjelentősebb építési tevékenysége, mely a kerületek újonnan alakuló arculatát részben meghatározta, az 1953-ban indított lakásépítési program volt. Ennek során 1953-1954-ben nagyszámú kisebb, 6-800 lakásos lakótelep építését kezdték meg, ami a 1953-1959 között a lakásszám növekedését eredményezte. Az építések túlnyomóan az É-D beépítési vonalban fekvő, főleg munkáslakta kerületekben folytak. A néhány száz lakásos telepek külterületen és a fővároshoz újonnan csatolt kerületekben épültek (XIII. ker. József Attila téren a megkezdett lakótelep folytatása; III. ker. Hévízi út; Újpest; Csepel-Csillagtelep;

14 Pesterzsébet-Gubacsi hídfő; Albertfalva-Mezőkövesd út). A fővárosban a legjelentősebbek a külterületi főútvonal mentén, reprezentatív helyen telepített, több mint 1000 lakásos XIV. ker. zuglói (Kerepesi út-Nagy Lajos király útja) és X. ker. Üllői úti építkezések voltak. 1955-ben a fővárosi lakások 9%-a többszobás, 28%-a kétszobás, 52%-a egyszobás, 4%-a konyha nélküli, 6,6%-a, azaz mintegy 32 000 komfort nélküli, egy helyi14 A csepeli Csillagtelep helykiválasztásának indoklása a következő volt: a XXI. kerület lakásállománya nem kielégítő, a fővároson belül itt a legkedvezőtlenebb. A terület üres és szanálás-mentesen beépíthető. Ezen kívül a kerület É-D tengelyén végigvonuló magas beépítés „kompozíciós igényével" indokolták a hely kijelölését. Ld. BFLXV. 17. e. 301.215-220. dosszié, (Csepel Csillagtelep, beruházási program és fejlesztési terv, 1956. Csepel déli rész RRT, 1956, BUVÁTI. 161