Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176

Fabó Beáta A KÜLSŐ KERÜLETEK NAGY-BUDAPEST VÁROSÉPÍTÉSI ELKÉPZELÉSEIBEN Nagy-Budapest kialakulásának fontos állomása volt az 1937:VI. te., mely Budapest másodfokú városrendezési hatóságának, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) a hatáskörét kiterjesztette Budapest környékére, azaz a főváros mai területére. Az 1940-ben elkészült városfejlesztési program

1 azonban a város akkori területével foglalkozott, ezen belül kétmillió lakos elhelyezésének lehetőségével számolt. Elsődleges célként megfelelő lakás biztosítását tűzte ki a lakosság minden rétege számára. A megfogalmazott elvek szerint a város központjából kifelé csökken a beépítés intenzitása és az épületek magassága. Csökkenteni kell a beépítendő területet, elsősorban a belső városrészeket kell újjáépíteni és a központokból kifelé haladva - a közművel, közlekedéssel és közintézményekkel rendelkező területeken, a köztük lévő üres szigetek bevonásával - kell építkezni. Növelni kell azonban a családi házas területeket is. Ipari területeket a város déli részére kell összpontosítani. (1. ábra) Nagy-Budapest létrehozásáig Az 1945 után készülő városfejlesztési terv új településpolitikai alapelvekre épült: a főváros észak-déli irányú fejlesztése, a városszerkezet tagolása (a főközpont mellett alközpontok kialakítása), az ipar decentralizálása, lakóépületek építése terén a nagyobb egységekben történő (főleg tömbös, közületi beruházású) építés támogatása. 1948-ban elkészült Nagy-Budapest Általános Rendezési Terve,

2 mely maximálisan 2 981 000 lakos elhelyezésének a lehetőségével számolt, 127 lakóegység kialakításával. Az észak-déli irányú Duna menti intenzív beépítést hangsúlyozta (északon Óbu1 Budapest Városfejlesztési Programja. Az 1937:VI. te. alapján készítendő városfejlesztési terv. A törvényhatósági bizottság által városfejlesztési program készítésére alakított külön bizottság jelentése. Bp., 1940. (A törvényhatósági bizottság októberében fogadta el.) 2 Az általános rendezési terv alapelveit 1945-46-ban az FKT és a főváros képviselőiből álló bizottság alakította ki és ennek alapján készült el a városfejlesztési program, melyet a főváros közgyűlése 1947-ben jóváhagyott. Ezzel egyidejűleg 1945-ben az FKT kezdte el az ÁRT tervezését, majd megszűnése után az Építéstudományi és Tervező Intézet fejezte be. Ez volt Nagy-Budapest első tervrajzos koncepciója. Nem került jóváhagyásra. 153