Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Beluszky Pál: Az elővárosok útja Nagy-Budapesthez 121-152

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. nyére és az 1887-ben átadott ráckevei HÉV nyújtotta lehetőségekre támaszkodva - az első, méreteiben is jelentős bevándorlási hullám; tíz év alatt all ezer fős gyarapodással megháromszorozódik a község lélekszáma. A dél-pesti telepek első három-három és fél évtizedéről megállapítható, hogy a nyaralótelepek kialakulása hamar megfeneklett, de részben a Pestről kitelepedő, részben a főváros közelébe törekvő kisegzisztenciák gyorsan növekvő telepek sorát népesítették be. A századfordulóig főleg önálló egzisztenciák - kisiparosok, kisvállalkozók, kertészek, piacozó kereskedők -, alkalmazottak, kisebb számban gyári munkások telepedtek le Dél-Pesten (de az Erzsébetfalvára 1890 után beköltözők többsége már gyári munkás). E helyi társadalmak jellemzői közül megemlítendő „pionír" voltuk; őslakosság gyakorlatilag nem volt, „összefutott" népesség alkotta a lakosságot. A helyben születettek aránya 1900-ban is csupán 18%-ot tett ki, míg a Budapestről kiköltözötteké 15,0%-ot (de Kispesten 24%-ot), 1910-ben Kispesten 25,8%-ot, Erzsébetfalván 21,7%-ot. A már vázolt irányú elővárosi fejlődés Újpesten is töretlen (részben a „saját" gyáripar fejlődése, részben a budapesti piacra dolgozó kisipar); dekádonként megkétszerezi lakosai számát, s a századfordulón már 40 ezer fölé emelkedik lélekszáma. A '90-es évek derekáig tehát kialakultak az elővárosok, a városhatáron túli telepek, viharos gyorsaságú növekedésnek indultak; elsősorban a budapesti piacokra dolgozó kisiparosok, kisvállalkozók lakóhelyei, jelentősebb ingázás csak a korszak végén kezd kialakulni. 1. táblázat: Az újonnan létesült telepek népességszámának alakulása, 1870-1900 Település Lélekszám Népességszám-változás (%) Település 1870 1880 1890 1900 1880-1900 1890-1900 1. Újpest 6 722 11668 23 521 41 836 258,5 77,9 2. Kispest — 1 820 4 523 9 804 438,7 116,8 3. Erzsébetfalva 223 1 355 4 754j 15 717 1059,9 230,6 Forrás: Vörös Károly: Budapest története, IV. Budapest, 1978. A később Nagy-Budapesthez csatolt falvak életére a századfordulóhoz közeledve egyre meghatározóbb befolyást gyakorolt Budapest közelsége. E hatás jellege azonban nem volt mindenütt azonos. Egyes falvak esetében a fejlődés élesen elkanyarodott a korábbi agrár-falusi múlttól; Rákospalota egyre inkább a budapesti tisztviselők, alkalmazottak, MÁV-dolgozók kertvárosias településévé vált, sokan dolgoztak 126