Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Szemző Hanna: Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben 93-119

Szemző Hanna Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben A XIX. század második felében, egy-két évtized leforgása alatt drámaian átalakult Floridsdorf és környéke: a jelentéktelen alsó-ausztriai községből iparváros lett. 1838-ban Adolf Schmidl még békés falvakat látott a későbbi gyárváros helyén: „A Duna bal partján fekszik a Florius Leeb klostemeuburgi prépost által alapított Floridsdorf. 64 jól megépített házzal és 800 lakossal rendelkezik, nagyrészt kisiparosok, mesteremberek, akiket az élénk átmenő forgalom sok jövedelemhez juttat. Egy likőrgyár, két ecetlepárló és egy piac is található ott."

2 Ötven évvel később az arra járót egészen más kép fogadta: „Már messziről feltűnik az utazónak a sok kémény, amelyből megállás nélkül hatalmas fustoszlopok emelkednek fel. ... Bizonyos órákban az utcákat vagy a járdákat ösztövér alakok lepik el; sok férfi arcára az ostobaság vagy éppenséggel az elégedetlenség ül ki; sok nő arcán azonnal észrevehető a könnyelműség. Ezek a szerencsétlenek a munkások és a munkásnők."

28 Az első osztrák vasút, a Kaiser Ferdinand Nordbahn Floridsdorfban is megállt. A Duna szabályozása, vagyis az állandó árvízveszély elhárítása mellett ez tette lehetővé, hogy már az iparosítás első időszakában, 1867-től gyárakat telepítsenek a községbe vagy közvetlen közelébe. A századfordulóra Floridsdorf lett a Duna bal partján fekvő települések központja, az egyetlen valóban városias település. Az itt működő óriási gyárak jelentős összegű adója nem a bécsi városi költségvetésbe folyt be, és az alacsonyabb helyi adók és a bőséggel rendelkezésre álló szabad terület miatt egyre gyakrabban települtek ki újabb gyárak Bécsből Floridsdorfba. Az ötlet szinten újra és újra felmerülő, ám soha meg nem valósult Duna-Odera csatornát is Floridsdorf közelében lehetett volna megépíteni, akárcsak a csatorna működéséhez elengedhetetlen kikötőt. Ez utóbbi egyet jelentett volna a település gazdasági erejének további növekedésével - Bécs rovására.

29 Mivel ezek a beruházások sértették a székesfőváros érdekeit, éppen a kikötő tervével kapcsolatban merült fel először bécsi oldalról az igény Floridsdorf annektálására. Ám a kormányzó, gróf Kielmansegg igen határozottan az egyesítés ellen volt, és inkább azon dolgozott, hogy Floridsdorf Alsó-Ausztria fővárosa legyen. A székesfőváros ugyanis igyekezett elszakadni a tartománytól és teljes önállóságra törekedett. Alsó-Ausztria részeként a parlament hatvanhat képviselője közül mindössze tizenkettőt delegálhattak a bécsiek, a tartományi kormányzatban pedig hat főből csak egy képviselhette az érdekeiket. A képviselőházban négy hely jutott Bécsnek az egész tartományt megillető tizennyolcból.

30 Az elszakadási kísérletek ismere27 SCHMIEDL 1838. 60-61. p. 28 EICHHORN 1884. 480. p. 29 WILLFORT 1903. 30 TILL 1964. 103