Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Szemző Hanna: Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben 93-119
Szemző Hanna Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben zett választójog védelmét a munkásokkal és a szociáldemokráciával szemben Lueger maradéktalanul képviselte és végrehajtotta. Számtalan módon próbálta segíteni saját választóinak arra érdemes részét - munkát biztosított számukra a város tulajdonában lévő vállalkozások révén, vagy éppen támogatást nyújtott a különböző polgári foglalkozásokat űzőknek, például a kézműveseknek - miközben a bécsi szegénypolitikát az adakozás szintjén hagyta. Lueger tehát egy lépéssel tovább bővítette a városi közéletben résztvevők körét, ám nem tett minden lakost teljes jogú városi polgárrá. A munkásosztály egyenjogúsítását csak a szociáldemokrata önkormányzat valósította meg hatalomra kerülésekor, Lueger halála után kilenc évvel. 18 Kari Lueger személyiségének, politikai jelentőségének és a nevével fémjelzett korszaknak a legfontosabb vonása abban a kettősségben rejlik, hogy szóban újrateremtve, újraértelmezve a konzervativizmust és a kisiparral összefüggő „középkori polgár" fogalmát, a liberalizmust támadta, miközben gyakorlati ténykedésével felgyorsította a városi modernizációt. Hiszen a látszat és a propaganda ellenére Lueger nagyon is modern várost teremtett: ő honosította meg Bécsben a szakirodalom által községi szocializmusnak nevezett városirányítási rendszert, ami tökéletesen illeszkedett a századforduló Európájának általános városi modernizációs trendjébe. Ekkor született meg az aktív, szolgáltató város, amely elsősorban már nem indirekt módon, törvények és szabályok útján alakította a város képét, hanem maga is megjelent a piacon, elkezdett befektetni és profitot termelni. Kari Lueger irányításával az addig magánkézben lévő közművek városi tulajdonba kerültek: Bécs saját gázműveket épített, városi tulajdonba vette a kötött pályás közlekedést biztosító vállalatokat és az áramszolgáltató műveket. Végül 1906-ban városi takarékpénztárat is alapított. Ezek a vállalkozások - amellett, hogy bizonyították a választóknak Lueger eltökéltségét a liberális kapitalisták elleni harcban - egytől-egyig hasznot hoztak, aminek következtében a századforduló után, a várost terhelő hatalmas kölcsönök ellenére, a pénzügyminisztérium Bécs gazdálkodását kifejezetten jónak találta. 19 Lueger idejében, bár a Ringstraßehoz hasonló monumentális építkezés nem volt, a városvezetés számtalan módon szólt bele Bécs térbeli-társadalmi szerkezetének alakulásába. Erre nemcsak a 18 Ezt a város életében betöltött átmeneti szerepet látta kristálytisztán több kortárs, köztük Felix Saiten is, aki róla szóló esszéjében talán a legsokszínűbb képet festette Luegerről. „Egy másik fejezet ennek az életnek a regényéből: Ahogy háromszázezer szociáldemokrata munkás, akaratával szembeszegülve, végigvonul a Ringstraßen; ahogy általános, egyenlő és direkt választójogot követelnek; ahogy az öregedő polgármester a Városháza pompájában ülve meghallja ezt a morajló tömeget, és ahogy a sejtelem hatalmába keríti: új korszak, új idő kezdődik, amit csupán késleltethet, egy darabig feltartóztathat, de meg nem akadályozhat." SALTEN 1981. 130. p. 19 A város vállalkozásaihoz persze pénz kellett, amit - éppen liberalizmusellenes retorikája miatt - nehezen teremtett elő Lueger. Végül, számtalan visszautasítás után, a Deutsche Bank hajlandónak mutatkozott kölcsönt adni a városnak. A kölcsön előfeltétele volt, hogy a város a Siemens cégnél gyártassa le az összes bécsi villamost. 99
