Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Kubinyi András: Buda, Magyarország középkori fővárosa 11-22

volt a hazánkkal oly rokon fejlődési! Lengyelországban is: a középkor végén a legfontosabb városokat tartották „civitates principales"-nek; a lengyel történészek hat várost sorolnak közéjük.

8 A kérdést tovább bonyolítja egy XVI. század első feléből származó magyar nyelvű forrás: „az Szeged nagy váras Magyarországnak; más penig hogy király fő várása vóna".

9 Miután Szeged sohasem volt a király fővárosa, a „civitas principalis"-t vagy a vele azonos értelmű „civitas capitalis"-t, akár a német „Hauptstadt"-ot vagy a magyar „fő város" kifejezést - középkori forrásokban -, nem fővárosnak, hanem fő városnak kell értelmeznünk. Ugyanezt mondhatjuk a külföldi országok esetében.

10 Ettől függetlenül teljesen nem zárhatunk ki a fenti I. Károlytól származó oklevél értelmezésekor egy „főváros" jelentést sem. Adatunk szövegezése ugyanis egyértelműen fogalmaz: a király a kormány átvétele után érkezik „civitas principalis"-ába, Budára. Ezzel vissza is utalhatunk a másik 1308-as adatra, amely Budát mint „sedes regni"-t említi. Ennek is van külföldi párhuzama: 1166-ban Barbarossa Frigyes Aachent „caput et sedes regni Theutonici"-nek nevezte (a német királyság fejének és székének). Bár itt - Budához hasonlóan - a „sedes regni" fordul elő, ezt az adatot az aacheni Münsterrel - a koronázóhellyel - kapcsolják össze, valamint azzal, hogy emiatt a német uralkodó egy ideig ott tartózkodik." Ez azonban Buda vonatkozásában nem helytálló, hiszen későbbi (?) fővárosunk csak kisegítő koronázóhelyként került szóba, az itt történt koronázás érvényét kétségbe is vonták. (A középkorról beszélünk, nem IV. Károlyról...) így tehát csak azt mondhatjuk, hogy kétségtelen hiteles források ellenére sem tudunk egyértelmű választ adni 1308 esetében. Buda „szék" mivolta az általam ismert forrásokban csak a XV. század második felében jelenik meg újra, és talán nem véletlenül nem az országgal (regnum), hanem a királlyal (rex) összekötve. Ilyen módon az összekapcsolás az 1308-as adattal bizonytalanná válik, azonban így is igen tanulságos. Az első újabb adat 1468-ból származik. Buda volt főjegyzője levelet írt Bártfa városának, ebben ezt közli: „Buda városát a királyi felség és az ország többi ülnöke királyi trónusnak írják". (Ennek ellenére elnyomják jogaiban...)

12 Mátyás maga egy keltezetlen oklevelében Buda városáról azt említi meg, hogy az „a királyi méltóság széke és trónusa" és az ország feje.

13 Ugyanez fordul elő majdnem azonos formában egy másik oklevelében: „Buda mintegy a királyi méltóság széke és trónusa".

14 Valamennyi forrás a „solium" szót alkalmazza a királyi trónus említésekor, amelynek elsődleges jelentése valóban trónus, hivatali szék, támlásszék, sőt jelöli a királyi méltóságot is. Középkori szójegyzékeink zöme tényleg királyi, királynéi széknek fordítja,

15 ezzel szemben az 1405 körűire keltezhető Schlagli-szójegyzék a „terem" értelmet adja meg, így az „aula" szóval is azonosnak tartja.

16 Mint ismeretes, az „aula" a királyi udvart is jelenti, így a szó egykori értelmezésénél ez utóbbi sem zárható ki, hiszen - mint láttuk - a „sedes" szóval együtt is előfordul, ami egyértelműen széket jelent. Mielőtt tovább haladnánk, utalni kell arra, hogy a XIII. század második, valamint a XIV. század első felében több oklevél Székesfehérvárt a király „locus cathedralis"-ának nevezte.

17 A „cathedra" ugyancsak jelenthet széket, trónt, sőt királyi méltóságot is, a belőle alakított melléknév pedig a „királyi székhelyhez tartozó"-t.

18 A kiváló osztrák történész, Heinrich Koller azonban az Árpád-kori Székesfehérvárt karoling birodalmi típusú fővárosnak tartotta, és a város jelentőségénél joggal emelte ki, hogy „Székesfehérvár bírta a királyi trónszéket és Magyarország királyainak koronázási jogát, és hogy ebben a városban volt a magyar királyok temetkezési helye".

19 Koller szerint tehát a legfontosabb épp a királyi trónus volt (vö. a fenti aacheni adattal is!). Ez önmagában nem volna érdekes, ha XXII. János pápa egy 132l-es oklevelében nem nevezné Óbudát (!) - azaz nem Budát - a király székhelyének, „locus cathedralis"-ának.

20 Míg tehát a fehérvári „cathedralis" kifejezést össze lehet kötni az ottani koronázótemplomban őrzött, államjogilag döntő fontosságú királyi székkel, a „cathedra"-val, addig ez Óbuda esetében kissé problematikus, hiszen gyakorlatilag székhelyként, rezidenciaként sem működött 1321-ben. Eddig Budával kapcsolatban két - Óbudát is ide kapcsolva három - rokon értelmű, de talán árayalatilag megkülönböztethető szóval találkoztunk: solium, sedes és cathedra. Most a legfontosabb szöveget idézzük. Ennek a jelentőségét az adja meg, hogy a budai városi tanács nevében 1498-ban kiállított oklevélben olvasható, így a budai polgárság önértékelését fejezi ki, a bő szöveg pedig jól érzékelteti, hogy lakhelyüknek fővárosi jelleget adtak. 12