Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

46. FSzEK Budapest Gyűjtemény Fotótár, B kisny., It. sz.: 6066. A fényképet 2000 elején adományozta a könyvtárnak Lechner László. 47. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, földszinti alaprajz: 58/A szj., emeleti alaprajz: 93/A szj. A várkapitányság, majd a II. világháború után az épületet helyreállító KÖZTI tervtárából két helyre: kisebb részben az OMvH Tervtárába, nagyobb részben a BTM Kiscelli Múzeum Tervtárába került a tervanyag. Az utóbbi rendezését néhány éve Gál Tibor végezte, a hatalmas tervanyag csoportosításával, kiválóan. 48. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, földszinti alaprajz: 60/A szj., emeleti alaprajz: 63/A szj. 49. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 38/A szj. 50. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 117/A szj. 51. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, F 307. szj. terv: emeleti alaprajz. 52. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 102/A szj. rajz, sérült, hiányos tervlap. 53 A Hunyadi Mátyás-terem kialakulásáról lásd ugyanebben a kötetben Rostás Péter tanulmányát e kötet 487-537. oldalán. 54. Lásd Ybl földszinti alaprajzi tervét: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 310. szj.; HAUSZMANN, 1912,22. - Lásd még erről: YBL, 1957,265. -Az előcsarnok megvalósult állapotának fényképe: HAUSZMANN, 1903,189., felső kép. 55. OMvH,lt.sz.: 71.989. 56. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, szj.: KÖZTI 155. VII/A. 57. WAGNER-RIEGER, 1973,222. 58. Albert Ilg „Bernini der Jüngere" álnéven írta 1880-ban meg írását a barokk stílus jövőjéről, valamint 1895-ben írta alapvető monográfiáját Johann Bernhard Fischer von Erlachról (ILG, 1895). Lásd: WAGNER-RIEGER, 1973,222. - Ferstel bécsi egyetemének (1873-1884) barokkos lépcsőházai is e sorba tartozó, még korábbi példák: WIBIRAL-MIKULA, 1974,55-75., Abb. 62. 59. A főlépcsőház hosszmetszete látszik azon a két, csak nyomatban fennmaradt terven is, amelyek közül az egyik (BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, F 287. szj.) kelet-nyugati irányú keresztmetszet az egész palotaegyüttesen át a krisztinavárosi szárny kereszttengelyében, a másik csak az utóbbit tartalmazza. Közli: YBL, 1956a, 187., 188. kép. - A főlépcsőház keresztmetszetén mintha üvegtető fedné a lunetták felett a teret és nem nyitott a boltozat, ezért lehetett a felső két emelet udvari homlokzatának kialakítása ilyen dísztelen. 60. WIBIRAL-MIKULA, 1974, 73., Abb. 64. Korábban a British Museum könyvtáránál (1856) és a párizsi Bibliothèque Nationale olvasóterménél (1843-1850) is felülvilágítót építettek. 61. WIBIRAL-MIKULA, 1974,126-133., Abb. 98-102. Az épület homlokzatai, jellegzetes kettős, úgynevezett lombard ablakaival Ybl pesti Vámház-épületére (1870-1874) hatottak. Erre az analógiára bécsi egyetem professzora, Walter Krause hívta fel a figyelmet a Hild-Ybl Alapítvány 1992. január 22-i konferenciáján tartott előadásában. Lásd még: FARBAKY, 1995b, 168., 175. 62. YBL, 1957,270. Czagány szerint - aki az 195 l-es levétel előtti állapotuk fotóját is közölte - viszont Lotz készítette őket, amely állítás valószínűleg téves: CZAGÁNY, 1966,100. (119., 120. kép). 63. CZAGÁNY, 1966,104.; a szobor fényképe: HAUSZMANN, 1912,54. 64. NÉMETH, 1981,141. 65. HAUSZMANN, 1900a; HAUSZMANN, 1900b; HAUSZMANN, 1900c; HAUSZMANN, 1903; HAUSZMANN, 1912 (a Hauszmann 1903-as cikkéhez készült fotók eredetijei az OMvH Tervtárában vannak). - József Ágost főherczeg új otthona. Szalon Újság, VII., 1902, 24. sz., december 31., 5-9. - CZAGÁNY, 1966 - 1897 szeptemberében II. Vilmos német császár, majd később I. Károly román király lakott a vendéglakosztályokban (Szvoboda Dománszky Gabriella szíves közlése). - A Szent István-teremmel kapcsolatban lásd még: LOVAY, 1997; SINKÓ, 2000, 629-630. (kat. sz.: XII-11.). -A Hunyadi Mátyás-teremről lásd Rostás Péter e kötetben szereplő (487-537. oldal) és BELLÁK, 2000 tanulmányát is. 66. Lásd például a krisztinavárosi szárny részletét: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 777. szj. Közli: YBL-KAT, 1991, 264. (kat. sz.: 68.1.10.); sarokrizalit homlokzata ugyancsak a külső oldalról: 286. szj., a külső déli homlokzat jelenleg lappangó tervét közölte: CZAGÁNY, 1966,43. (46. kép); udvari homlokzat terve: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, szj. nélküli terv, közölte: YBL-KAT, 1991, 263. (kat. sz.: 68.1.9.). 67. Madártávlati kép: BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, szj. nélkül. Közli: YBL-KAT, 1991, 264. (kat. sz.: 68.1.12.). -Az ugyanezt bemutató -jelenleg lappangó - homlokzati terv: YBL, 1956a, 185. kép. - A Hauszmann-féle tervet (megvalósulása előtt) Nádler Róbert (1858-1938) festette meg 1900-ban, a bécsi VIII. Nemzetközi Építész Kongresszusra. Őrzési helye: BTM, lt. sz.: 51.714.2. (vétel Hültl Hűméitől, 1951-ben). -Az akvarellt közli: YBL-KAT, 1991, XVI. színes tábla, alsó kép (kat. sz.: 68.2.4.); illetve HAUSZMANN, 1912, hátsó, számozatlan (3.) kép; F. DÓZSA, 2000,50. (86. kép). 68. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, F 314. szj.; lásd a 39. jegyzetet. 69. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, F 287. szj. nyomat. Közölte: YBL, 1956a, 187. kép. 70. Lásd a 39. jegyzetben idézett tervet. Ybl Ervin is említi a felhajtókat (YBL, 1956a, 101.), de - tévesen - teraszként értékeli az entepiazzát, holott az említett keresztmetszeten jól látszik, hogy az oldalszárnyak kapui magasabb szinten vannak, mint a trónterem alatti földszinti előcsarnok szintje. 71. YBL, 1956a, 101.; YBL, 1957,254. -Ybl Ervin téved abban, miszerint Hauszmann megoldása újat hozott abban, hogy a termet egy folyosóval bővítette: ez már Yblnél is szerepelt. 72. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, szj. nélküli terv, Ybl-emblémában 297. szám. Ilyen szoborfülkék például az Oroszlános kapun meg is valósultak: CZAGÁNY, 1966,69. (80. kép: Jankovits Gyula [1865-1932]: Festészet szobra, 1902 körül). 262