Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

4. HANSKARL, 1939, 53. (a tudósító nem nevezte meg a püspököt); SUGÁR, 1984,406-424.; MARCZALI, 1891,232. 5. BpTört, III, 1975,223-225.; HANSKARL, 1939,43.; FALLENBÜCHL, 1996,33,36. 6. Vánossy Ferenc budai polgár, 1722-től bíró, 1723-tól tanácsos, 1727-től 1730-ig budai polgármester, 1737-ben állásától megfosztották. (Budáról szóló, anonim művének függelékében a híres gyógyfürdőket is ismertetett.) Irodalom Vánossyról: SCHMALL, 1899,243-245.; BpTört, III, 1975,200. 7. VÁNOSSY, 1733, 14. „...über den Parade-Platz gerad robschon nach einem langen Weeg zu dem rechten Hand neu-erbauten Jungfrau-Closter Or. S. Clarae, nachdem die erstere inAnno 1714. von Pressburg herab kommen..." 8. HANSKARL, 1939, 57. Miller latin nyelvű beszédét a Wiennerisches Diarium 1751, 73. sz. Extra Blatt közölte. Könyvészeti adalék: a folyóiratnak csak egy későbbi töredéke található az Országos Széchenyi Könyvtárban, tehát forrásértékű emlék, hogy Miller Budáról írott művében fennmaradt a beszéd. 9. Miller János (Alamizsnás) Ferdinánd (7-1766) budai főjegyző és történetíró a mai Úri utca 54-56. alatti lakóház tulajdonosa volt (POGÁNY, I, 1955,569.). Élete, művei: SZINNYEI, 1902,8, 1424-1425. hasáb. 10. MILLER, 1760,87., 138-140. 11. A budai nap eseményeit részletesen lásd: HANSKARL, 1939,55. 12. POGÁNY, 1,1955,318-321. 13. ROTZETTER, 1994. A tanulmánykötet Szent Klára életének legújabb összefoglalása. 14. Legkorábbi okleveles emlékünk a hazai klarisszák említéséről 1240. május 11-ről való. IX. Gergely pápa bullájában pártfogásáról biztosítja a nagyszombati apácákat: „Abbatissae et Conventui Monasterij de Tyma Ordinis Sancti Daminici [sic!] Strigoniens Diocesis" (SZENTPÉTERY, 1923, 206, 1240, a 679. regeszta). rv. Ince pápa 1251 augusztusában még ugyanígy nevezte a nagyszombatiakat, ebben az oklevélben a forrásközlés helyesen tartalmazza a Szent Damján-zárdáról történt elnevezést: „Abbatisse et Conventui de Tyrna Ordinis Sancti Damiani" (WENCZEL, 1869,7, 326-328.). - RUPP, 1868,112. így említi őket: „Szent Demjén redű". 15. BALANYI-HIDÁSZ-VÁRNAI, 1993, az 1253. évi regula: 139-154.; ROTZETTER, 1994,271-184. 16. ROTZETTER, 1994,325-326. 17. Általános gyakorlat volt, hogy a rendalapítók adtak rendjüknek nevet. 18. Klauzúra: a clauder latin szóból ered, jelentése: bezárni. Kétféle klauzúra van: a pápai ünnepélyes a fogadalmas szerzetesek számára (ilyenek például a klarisszák is), illetve a püspöki, az egyszerű a fogadalmas kongregációk számára. 19. Bíboros protektor: a pápai udvarban az egyes rendek képviseletével megbízott bíboros, nem ferences, hanem világi főpap. 20. PUSKELY, 1995,

1, 546. A hazai gyakorlatban nem használták ezt az elnevezést. 21. SCHWARCZ Katalin: A magyar klarissza regulák családfája (1240-1782). Előadás a METEM szervezésében, Budapesten, 1997. november 4-5-én tartott, „Egyház és közösség" című felolvasó ülésen. - SCHWARCZ, 1998, kézirat, 50. 22. KARÁCSONYI, 1922-1924, II, 445-543.; SZABÓ, 1921,431-450. 23. ROTZETTER, 1994,151-175, 272. 24. SCHWARCZ, 1997,15-25. 25. KARÁCSONYI, 1922-1924, II, 516-517. 26. Az egyik: BORSOS, 1972,60. és 15. jegyzet: „Szt. Ferenc harmadrendű nővéreinek - kiket népiesen begináknak hínak - pontos megnevezését Mátyás király 1469. szeptember 18-i oklevele (FOM, f. 92.) adja: »...religiose domine Elisabeth [...] ordinis Sancte Clare in coenobio religiosarum dominarum [...] eiusdem ordinia ante ecclesiam Sancti Johannis in civitate nostra Budensi fundatum existenti degentis...« A klastrom nevét a 8. jegyzetben idézett oklevél tartalmazza." Az eredeti (1469. szeptember 18-i, DL, 45369.) oklevél jelzete DL, 29662.: 1312. szeptember 4, itt beginaházról van szó, regesztája nem a rend, hanem a kolostor elnevezését tartalmazza. - BORSOS, 1973, 64.: „...a rendet Mátyás király 1469. szeptember 18-i oklevele nevezi így: »ordinis Sanctae Clare« - akik »ante ecclesiam Sancti Johanni Evangelisti« - laknak". Ez az oklevél-hivatkozás újabb értelmezésre szorul. A hazai klarisszák történetét feldolgozók (KARÁCSONYI, 1922-1924; SZABÓ, 1921) szerint sem ismertek a középkorban budai klarissza zárdát a várban. - PATAKI, 1950,276. Szerinte Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné a budai várban klariszsza zárda elhelyezésének szándékával vásárolt telket a beginák háza mellett, de tervét megváltoztatta és Óbudán alapított kolostort. A másik eddigi hivatkozás (BEKÉ, 1990,305, 310.) említ egy Kaprinay István (1714-1785) által regesztázott oklevelet 1480-ból (= Collectio Kaprinayana XXXVIII, Tom. 90.), s ennek alapján feltételez középkori klarissza kolostort a várban. Az idézett helyen nincs az oklevél, viszont Kaprinay Collectio His torica... című kéziratos XXXLX. kötetének Tom. 90-ében található az alábbi oklevél: Rangoni Gábor bíboros engedélyt ad a klarissza kolostorba történő belépésre világiaknak. Az oklevél szövegében az óbudai kolostorról szól, a regeszta címében - tévesen - budai klarisszákat mond. 27. PATAKI, 1950,276. 28. RUPP, 1868,98.; CZAGÁNY, 1969,352. 29. Ténylegesen budai főnöknő, az „óbudai" jelző a régi birtokokhoz való jogot fejezte ki. 30. JANKOVICH, 1958, 490. A hivatkozott forrás nyomán a levéltárban eddig nem közölt, újabb leveleket találtam Csáky Éva Franciskától és gróf Zichy Pétertől, amelyekben a középkori óbudai klarissza zárdáról írnak: MOL, P 707, Zichy-család levéltára, fasc. 207, 756-759. 31. WEIDINGER-HORLER, 1956,2. sz. melléklet. 32. RUPP, 1868,127. 154