Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Kugler, Georg: A középkori lovagrendektől a modern érdemrendig 81-87
betűket. A nagykeresztet piros-fehér-piros vállövön a bal csípő fölött hordták, hozzá mellcsillagot viseltek. A komturkeresztet a nyakban, lovagi keresztet háromszögletű szalagon a mellen viselték. Gyémánt nagykereszttel a császár - legfőbb megbecsülése jeléül - összesen hatszor tüntetett ki arra érdemesnek talált személyt. Elsőként 1781-ben Loudon marsall vehette át II. Józseftől Belgrád dicsőséges bevételéért a császár által is viselt érdemrendet. 1757 és 1931 között 50 káptalani gyűlésre került sor. 4392 jelölt közül összesen 1135 tisztet tüntettek ki a katonai Mária Terézia-lovagrenddel. 46-an a nagykeresztet, 111 -en a komturkeresztet, 912-en pedig a lovagkeresztet kapták meg. Több olyan tiszt is volt, aki pályafutása során mindhárom rendfokozatot kiérdemelte. A magyar királyi Szent István-rend ki alapgondolat, hogy minden embert, aki a haza és az uralkodó érdekében vitt véghez kimagasló tetteket vagy szerzett elévülhetetlen érdemeket, elismerésben részesítsenek, a kitüntetésnek egy merőben új fajtáját teremtette meg, a polgári érdemrendet. Az első polgári érdemrendeket anakronisztikus módon az udvari rendek mintájára lovagok alapították, és félrevezető módon „rendeknek" nevezték el. Ebben a szellemben a rend alapszabálya pompázatos ornátust írt elő, védőszentről beszélt, meghatározta a rendi ünnepeket, és természetesen a rendi hierarchiát is szabályozta. A pezsgő rendi élet fenntartásához saját hivatalnokokra volt szükség. A katonai Mária Terézia-lovagrendhez hasonlóan - figyelembe véve a hivatalnokok besorolását, illetve a nemesi rangot - ezeknél is három osztály volt. A három kategória csak Ferenc József uralkodása idején vált elégtelenné: a Ferenc József-rendet tiszti kereszttel (a komturkereszt és a lovagi kereszt között) és csillagos komturkereszttel bővítették. A Szent István-rendet Mária Terézia Magyarország királynőjeként alapította 1764. május 5-én abból az alkalomból, hogy fiát, József főherceget Rómában királlyá koronázták. A magyar királyság szuverén uralkodójaként Mária Terézia kívül állt a Német-Római Császárságon. Mind a védőszent kiválasztása (Magyarország szentté avatott királya), mind az érdemrend heraldikus kialakítása, valamint az ornátus szabása és színe is a magyar királyságra utalt. Valójában arról volt szó, hogy a császárné-királynő e nemzeti jellegű érdemrend megalapításával a magyar rendek - számára igen fontos - pénzügyi és politikai támogatásának elnyerését remélte. A történelmi kor a hétéves háborút követő korántsem egyszerű időszak. A rend alapításánál Esterházy Ferenc gróf volt Mária Terézia segítségére, aki már 1760 óta egy polgári érdemrend létrehozásán fáradozott. A gróf, 1762 óta volt udvari kancellár, és ebbéli minőségében dolgozta ki a rend alapszabályait, később a rend kancellárjává nevezték ki. Neki kellett előterjesztenie a megfelelő jelölteket, és finom taktikai érzékkel meghatározni rendfokozatukat is. A Szent István-rend szálka volt a bécsi udvari körök szemében, legfőképpen a császáréban. Halála után, egy évvel a rend megalapítását követően a császárnő fia, II. József javára lemondott a nagymesteri méltóságról. A császárnéról készült figyelemreméltó festmény, amely a Szent Istvánrend egyenruhájában ábrázolja, ezek szerint 1764-65-ben készülhetett. Ezután kapták meg az érdemrendet az udvari körök tagjai: Colloredo herceg, birodalmi alkancellár, Joseph Wenzel, Liechtenstein hercege és Batthyány gróf nagykeresztet kapott. Az ellenkezés lassan csökkent, így a Szent István-rend nemsokára hőn áhított kitüntetéssé vált nemcsak a nemesség, hanem mindenekelőtt a magas hivatalnokok, nemzetközi kereskedők és bankárok körében, akik a soknemzetiségű monarchiában igen nagy befolyással bírtak, akár Antwerpenben, Milánóban vagy Bécsben éltek. Ez azt jelenti, hogy a Szent István-rendbe kezdettől fogva nemcsak magyar nemzetiségű személyeket vettek föl. Az érdemrend az Osztrák-Magyar Monarchia első, a birodalom felbomlásáig legmagasabb kitüntetése volt. A rend jelvényét dinasztikus és patriotikus motívumok díszítik. A hullámosan lekerekített egyenlő szárú keresztet sötétzöld zománc borítja, keskeny arany szegéllyel, az érdemkereszt stilizált Szent István-koronán függ. Elülső oldalán a koronás hármas halmon a fehér kettős kereszt látható. A királyi címer elemei mellett 86
