Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
FÜGGELÉK - Katalógus 547-583
3.6.34. A budapesti I. hadtest parancsnoka, Hindy Iván altábornagy helyzetjelentése a bekerített fővárosban uralkodó állapotokról, 1944. december 30. Másolat. HL, lt. sz.: VKF 917/1. hdt. La. 3.6.35. Orosz nyelvű hadműveleti összesítő térkép, é. n. (1945). Papír, vászonra húzva, sokszorosított, kézírásos kiegészítéssel, 99 x 90 cm. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 2000.1.1. 3.6.36. A katonai Mária Terézia-rend körbélyegzője. Fa, gumi, átmérő: 3,5 cm, magasság: 6 cm. HM, lt. sz.: 0010. 3.6.37. A katonai Mária Terézia-rend fejbélyegzője. Fa, gumi, 7 x 8 cm. HM,lt.sz.:0011. 3.6.38. A katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje. HM, lt. sz.: 3857. 3.6.39. A Szent István-rend lovagkeresztjének díszdoboza. HM, lt. sz.: 1535. 3.6.40. A Szent István-rend lovagkeresztje. HM, lt. sz.: 1480/é. 4.1. A KÉPGYŰJTEMÉNY Az újkori palota képzőművészeti gyűjteményét - a Szent Korona tulajdonát - szigorú elvek szerint fejlesztették. Az alapelv az volt, hogy a magyar uralkodó udvarába magyar mesterek alkotásai kerüljenek, a XIX. század eleje óta megalapítani kívánt nemzeti festőiskola rangos bemutatása érdekében. Az uralkodó vásárlásai, majd az állami vásárlások a budapesti Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műcsarnokait részesítették előnyben, a vételt többnyire a palota személytelen hivatalnokai intézték. A vásárlás 1865-től egészen a II. világháborúig folyamatos volt, s a gyarapodó anyagból évtizedek alatt létrejött az úgynevezett Szentkorona Gyűjteménye mint állami tulajdonú magyar anyag. A palota egyes termei a bennük levő alkotásokról kapták nevüket. Az északi szárnyban volt az úgynevezett Munkácsy-terem, melyet a világhírű mester Hazatérés című vászna díszített, a Visegrád-teremben a Hunyadiak várait ábrázoló művek voltak. Az egykori déli Tükörterembe kerültek az 1916-os koronázásra emlékeztető festmények, IV. Károly, Zita királyné és a kis Ottó portréja. A szertartási terem egy mellékszobájában rendezték be a Corvin Mátyás-könyvtártermet, ahol Mátyás-emlékeket állítottak ki múzeumszerű elrendezésben a nagyközönség számára. Ezután a Rákóczi-emlékszoba következett, a fejedelmet idéző műalkotásokkal. A palota gyűjteménye számos XIX. századi magyar mester, többek közt Molnár József, Telepy Károly, Bihari Sándor, Lotz Károly, Mednyanszky László, Keleti Károly, Szinyei Merse Pál, Paál László, Barabás Miklós, id. Marko Károly, Brodszky Sándor, Mészöly Géza, Zichy Mihály, Deák Ébner Lajos, Vágó Pál, Holló Barnabás stb. alkotását tartalmazta, később néhány XX. századi mester munkája is belekerült. A bombázások után megmaradt művek szétszóródtak, különféle állami intézmények díszítésére vitték őket, jutott belőlük színházak díszletraktáraiba is, egy részük pedig múzeumba került. (Sz. D. G.) 4.1.1. Mihálovits Miklós (1887-?): Horthy Miklós, 1930-as évek. Vászon, olaj, 179,5 x 104 cm. Jelzés jobbra lent: „Mihálovits M.". A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNMTKcs,lt.sz.:1888. 4.1.2. Munkácsy Mihály (1844-1900): Hazatérés, 1882. Vászon, olaj, 223 * 289 cm. Jelzés jobbra lent: „M. de Munkácsy". A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNG, lt. sz.: 54.36. 4.1.3. Lotz Károly (1833-1904): Ménes, 1880. Vászon, olaj, 268 x 487 cm. Jelzés jobbra lent: „f. Lotz K 1880". A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNG, lt. sz.: 59.52.T. 4.1.4. Mednyanszky László (1852-1919): Itatás, 1888. Vászon, olaj, 114 x 201,5 cm. Jelzés jobbra lent: „Mednyanszky". A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNG, lt. sz.: 55.849. 4.1.5. Telepy Károly (1828-1906): Istálló belseje, 1900. Vászon, olaj, 36 x 53 cm. Jelzés jobbra lent: „Telepy K. 1900". A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNG,lt.sz.:56.196.T 4.1.6. Benczúr Gyula (1844-1920): Mályvák közt, 1890. Vászon, olaj, 150,5 x 101 cm. Jelzés jobbra lent: „Benczúr Gyula Budapest, 1890". A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNG,lt.sz.:51.545.T. 4.2. A CSÁSZÁRI GYŰJTEMÉNY A Mária Terézia-kori palota fő ékessége a császári lakosztályokban elhelyezett, rendkívüli értéket képviselő képzőművészeti gyűjtemény volt. A több mint 600, részben mesterművekből álló kollekciót 1787-től az 1850-es évek közepéig Bécsből és Pozsonyból szállították ide, több részletben, a központi császári raktárakból. Az 1849-ig háborítatlan gyűjtemény a szabadságharc következményeként hullott szét. A harcok előtt 79 darabot 581