Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

3.5.6. Kandalló kiviteli terve a Szent István-teremhez, 1898. Papír, fénymásolat, 60 x 79 cm. JPM, lt. sz.: 61.175.1. 3.5.7/A, B, C. A Szent István-terem három oldalfalának díszítéséről készült kiviteli tervek a pirogránit elemek megjelölésével (3 db), 1898. Papír, 60 x 79 cm. JPM, lt.sz.: 61.175.5,61.175.7,61.175.8. 3.5.8. Hauszmann Alajos ( 1847-1926>-Györgyi Géza (18511934): Selyemtapéta, 1890-es évek vége. A Szent István-terem kárpitjának próbadarabja. Készült a Haas Fülöp és Fiai cégnél Aranyosmaróton. Selyem és aranyfémszállal szövött brokát, 128 x 124 cm. Magántulajdon. 3.5.9. Karosszék. Készült: Thék Endre bútorgyárában. Diófa, esztergályozott, fekete, egykor mintás bőrrel kárpitozott, 131,5x78,5x56 cm. A királyi palota egykori berendezéséből. IM.lt

. sz.: 53.1821. 3.5.10. Benczúr Gyula (1844-1920): Mátyás király fogadja a pápa követeit, 1915. Vászon, olaj, 203 x 435 cm. Jelzés balra lent: „Benczúr Gyula 1915". A királyi palota egykori Mátyás-terméből. MNG.lt sz.: 59.150. 3.5.11. Fadrusz János (1858-1903): Mátyás király. Tanulmány a lovasszoborhoz. Bronzba öntötték 1953-ban a MNG gipszpéldánya után. Bronz, 76 cm. MNG, lt. sz.: 55.537. 3.5.12/A. Fadrusz János (1858-1903): Atléta I., illetve Atlasz, 1896 körül. Plasztilin, 45,5 cm. MNG, lt. sz.: 84.5-N. 3.5.12/B. Fadrusz János (1858-1903): Atléta II., illetve Atlasz, 1896 körül. Plasztilin, 45 cm. MNG, lt. sz.: 84.6-N. Irodalom: LÁZÁR, 1923,100. A két Atléta- (helyesebben: Atlasz-, a szakirodalomban néha németesen Atlant) figura a Hauszmann-tervezte krisztinavárosi palotaszárny lépcsőházának feljáratánál álló nagyméretű alakokhoz készített terv. Az Atlaszokírt nagy valószínűséggel a bécsi akadémiai évek alatt megismert antik művészeti alkotások, esetleg Michelangelo művei (Fiatal rabszolga, Szakállas rabszolga) inspirálhatták. Az Atlaszok átvészelték a II. világháborút. Az épület renoválásakor eredeti helyükhöz közel, illetve ahhoz képest 90 fokkal elforgatva állították fel őket a jelenlegi Országos Széchényi Könyvtár főlépcsőházában. (Sz. G.) 3.5.13. Henrich Kautsch (1859-1943): IV. Károly emlékérme, 1917. Bronz, kerete zománcozott, átmérő: 6,6 cm. Jelzés jobbra: „KAUTSCH". BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 25.161/a. 3.5.14. Henrich Kautsch (1859-1943): IV. Károly emlékérme, 1917. Bronz, kerete zománcozott, átmérő: 6,6 cm. Jelzés jobbra: „KAUTSCH". BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 25.161/b. 3.5.15. Henrich Kautsch (1859-1943): Zita királyné emlékérme, 1917. Horgany, kerete zománcozott vörösréz, átmérő: 6,5 cm. Jelzés jobbra: „KAUTSCH". BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 25.225. 3.5.16. Kós Károly (1883-1977) terve: APalota út a királyi pár díszfogatával, 1917. Temperával átfestett fénykép, 62 x 78 cm. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 13.457. 3.5.17. Kismarty-Lechner Jenő (1883-1963)-Unghváry Sándor (1883-1951): A megkoronázott királyi pár a trónon, 1917. Az épületet Lechner festette, a staffázsalakokat Unghváry. Temperával átfestett fénykép, 62,5 x 69 cm. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 13.450. 3.6.1916-1920 I. Ferenc József halála után, 1916. december 30-án Budán megkoronázták az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt (1887-1922). Az ünnepség fényes volt, bár érződtek a háború okozta anyagi és politikai nehézségek. Mindenben a hagyományokat követték, kivéve, hogy a koronázási menet csak a Várnegyed területén vonult végig, nem ment át Pestre. Az eseményen részt vett I. (Szász-Coburg-Gothai) Ferdinánd bolgár cár (1887-1918) és a későbbi kormányzó, Horthy Miklós is. A királyi pár 1918. január 25-én Budára látogatott, de ezek már a királyság utolsó napjai voltak. A köztársaság kikiáltása után a közhivatalok és katonai intézmények jelentős része (így a hadügyminisztérium) a palotában működött, és sok fontos politikai esemény játszódott le a falak között, ezeknek azonban a királyi székhelyhez már nem volt közük. A magyar királyok és nádorok egykori rezidenciája többé nem fogadott uralkodót a falai közé. Történetének ez a fejezete végleg lezárult. (H. Sz. A.) 578