Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

A budai királyi palota berendezéséhez tartozott, parlamenti átadás. OGy. 1119. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 72.20. 3.1.31. Ismeretlen magyarországi mester (XVIII. század): Grassalkovich Antal képmása, 1750-1755. Vászon, olaj, 93 x 73,5 cm. MNG, lt. sz.: 75.2 M. Grassalkovich Antalt, a kamara elnökét, a Szent Jobb őrét magyar udvari diszruhában ábrázolta a mester. (F. D. K.) 3.1.32. Ismeretlen mester (XIX. század első fele) Peter Krafft (1780-1856) nyomán: Mária Ludovika királyné. Vászon, olaj, 66 x 53 cm. A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNMTKCs, lt. sz.: 1912. A császárné rövid derekú magyar udvari díszruhát visel. 3.1.33. A Szent Jobb ereklyetartó kicsinyített mása, XVIII. század vége. Fa, bronz, üveg, 22 * 19 x 33 cm. Angolkisasszonyok Budapest-Belvárosi Intézete. A ládika a Szent Jobb-ereklyetartó kicsinyített mása. Az angolkisasszonyok akkor kapták Mária Teréziától, amikor az eredeti ereklye őrzési jogát az egyetem átvette tőlük. 3.2. BUDA, A NÁDORI SZÉKHELY Az 1790. évben Buda es a királyi palota történetében új korszak kezdődött. 1790. február 21-én II. József rendeletére a Szent Korona megérkezett Budára. Június 14-én megnyílt az első újkori budai országgyűlés. Október 5-én a Várszínházban Kelemen László (1762-1814) magyar társulata játszott, s beiktatták hivatalába az első Habsburg-származású nádort, II. Lipót fiát, az ifjú Sándor Lipót főherceget (1772-1795), aki a királyi palotába költözött. 1792-ben Budán nyitották meg az úgynevezett koronázó országgyűlést, melynek legjelentősebb eseményeként június 6-án megkoronázták I. Ferencet (1768-1835) és június 10én a királynét, Bourbon Mária Terézia (1772-1807) nápolyi hercegnőt. 1795-ben József főherceg (1776-1847) lett a királyi helytartó, akit 1796-ban közfelkiáltással nádorrá választottak. József első felesége, I. Pál orosz cár leánya, Alexandra Pavlovna (1783- 1801) oldalán 1800 februárjában költözött a királyi palotába. A nádorné 1800. március 9-én férjét Haydn Teremtés című oratóriumának bemutatásával köszöntötte a palotában, május 8-án pedig Beethoven lépett fel a Várszínházban. A kibontakozó udvari életnek a közkedvelt nádorné korai halála vetett véget. A Napóleonnal vívott háborúban résztvevő nádor ezután keveset tartózkodott Budán, és a palota sokszor lakatlan volt. 1807-ben ismét Budán tartották az országgyűlést, amelyen Ferenc király is részt vett. A budai királyi palota felértékelődött, mivel a csatáktól viszonylag távol esett, és kényelmesen lakható volt. 1797-ben Mária Terézia, I. Ferenc császár első, majd 1809ben harmadik hitvese, Mária Ludovika (1787-1816) és a császári gyermekek menekültek ide. A háborút lezáró bécsi kongresszuson részt vevő uralkodók, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, ni. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár 1814. október 24-29. között Budára látogattak. Ekkor tért végleg vissza a palotába József nádor is, akinek második felesége, Hermina hercegnő (1797— 1817) ikergyermekei, István és Hermina születésekor hunyt el. Ez a szomorú tény József nádort arra késztette, hogy 1820-ban a királyi palotában építtessen családi kriptát. Harmadik feleségével, Mária Dorottya hercegnővel (1797-1855) kötött házassága tartós és boldog volt. Az evangélikus vallású nádorné a palota földszintjén, a saját lakosztályában biztosított helyet Budán templommal nem bíró hitbéli társainak. A „legmagyarabb Habsburg" után fia, István (1817-1867) lett a nádor. István azonban a forradalom és szabadságharc idején nem tudott megbirkózni azzal a kérdéssel, hogy hogyan maradjon jó magyar hazafi és hű Habsburg egyszerre. 1848 szeptemberében titokban elhagyta az országot és 1867-ig, haláláig, anyja birtokán, a német Schaumburgban élt. Holtában visszatért, a nádori kriptában temették el 1867. március 2-án. (H. Sz. A.) A XIX. század első felében a palota eleven része a nádor és családja által lakott jobb szárny első és második emelete volt: Jobbról egy nagy terembe juthatni, a melly 2 etagen ér keresztül. Ezen teremben, mellyet Wagner pesti festesz újonnan festett 1831-ben, tartatnak a bálok és koncertek. Átjutva a jobb szárnyékba, találjuk ott az első emeleten a fenséges nádor lakását, hol egy kis cabinet mellett az előterem van olajfestményekkel feldíszítve, s bal felül két szobában van beosztva a herczegi könyvtár. A másik, szemközti részen, a herczegné audenczia szobájába juthatni ezen ebédlő teremből, honnan egy előszoba az ülő szobába, s ebből az öltözködési szobába vezet, melly után a hálószoba következik..." (NÓVÁK, 1837). A szobákat a kor divatjának megfelelően nyomott virágmintás vászon függönyök, huzatok, drága műalkotások, osztrák és magyar műhelyekből (többek között a budai Vogl Sebestyén bútorgyárából) kikerült bútordarabok díszítették, a legtöbbjük a császári udvari raktárakból (Kaiserliche Hofmobiliendepot) származott. A nádor magán könyv- és képtárának színvonala az 1820-as évekre már Európa bármely hasonló gyűjteményével felvehette a versenyt. (Sz. D. G.) 3.2.1. Johann Hieronymus Löschenkohl (1752-1807) kiadása: A Szent Korona hazahozatala alkalmából kiadott emléklap, 1790. február 21. Papír, rézkarc, 26,7 x 39,5 cm. Jelzés balra lent: „Bey Löschenkohl in Wien". BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 3650. Irodalom: RÓZSA, 1963,81. 3.2.2. Quirin Mark (1753-1811): I. Ferenc magyar királlyá koronázása a Helyőrségi templomban, 1792. Papír, színezett rézmetszet, 34,5 x 48,2 cm. Jelzés balra lent: „QMark se". BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 28.774. 3.2.3. Christian Georg Schütz (1758-1823) rajza nyomán Sebastian Mansfeld (1751-1816): A budai kapucinusok környéke I. Ferenc koronázási esküjével, 1792. 568