Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

2.3.25. Janáky István (1901-1966) terve nyomán Kollányi Béla (1915-2000): Ötödik tervváltozat, dunai főhomlokzat, 1958. Pausz, tus, 25 x 75cm. Magántulajdon. Megjelent: KOLLÁNYI, 1990,67. kép. 2.3.26. Hidasi Lajos (1902-1970) és munkatársai terve Kollányi Béla (1915-2000): Az újjáépült palota keleti (dunai) főhomlokzatának terve, 1960. M:41%. Karton, pausz, tus, 27,5 x 80,5 cm. Magántulajdon. Megjelent: KOLLÁNYI, 1990,82. kép. 2.3.27. A romos Habsburg-terem, 1945. Fénykép. Dr. Csörgeő Tibor (1896-1968) felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 26.660.3. 2.3.28. A romos Habsburg-terem, 1945. Fénykép. Dr. Csörgeő Tibor (1896-1968) felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 26.660.2. 2.3.29. Mussolini szobra a palota romjai között, 1945. Fénykép. Manninger János felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 29.202.3. 2.3.30. A bálterem tetőszerkezetének maradványa, 1945. Fénykép. Ismeretlen felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 86.986. 2.3.31. A palota romos kupolája, 1945. Fénykép. Manninger János felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 29.166.27. 2.3.32. Kidobált bútorok a palota udvarán, 1945. Fénykép. Ismeretlen felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 29.223.63. 2.3.33. A romos palota részlete a Mátyás-kúttal, 1945. Fénykép. Ismeretlen felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 29.223.45. 2.3.34. Légvédelmi sziréna a palota romos kupolája előtt, 1945. Fénykép. Ismeretlen felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 29.223.62. 2.3.35. A romos palota látképe, 1945. Fénykép. Dr. Csörgeő Tibor (1896-1968) felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt sz.: 26.660.6. 2.3.36. A romos palota, 1945. Fénykép. Ismeretlen felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 29.166.26. 2.3.37. Az új kupola építése, 1963. Fénykép. Harsányi József felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 63.365.1. 2.3.38. A romos bálterem, 1945. Fénykép. Ismeretlen felvétele. MNMTF, lt. sz.: 47.903. 2.3.39. A palota északkelet felől, 1967. Fénykép. Járai Rudolf (1913-) felvétele. MNMTF, lt. sz.: 99.244. 2.3.40. A budavári palota légi felvétele, 1995. Fénykép. Sztraka Ferenc felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 99.502. 2.3.41. Kollányi Béla (1915-2000): A királyi palota építési szakaszai. Karton, pausz, ceruza, 21 * 29 cm. Magántulajdon. Megjelent: KOLLÁNYI, 1990,10. kép. A betűk az épületszárnyak jelenleg használatos jelölései. 2.3.42. Kollányi Béla (1915-2000): A királyi palota helyszínrajza, (Ybl-Hauszmann után). 1. Mária Terézia-kori régi palota (ma BTM, MNG). 2. Krisztinavárosi szárny (ma OSzK). Északi szárny (ma MNG, Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum). 4. Mátyás-kút. 5 Őrségi épület. 6. Lovarda. 7. Istállóépület. 8. Volt Teleki-palota. 9. Volt Sándor-palota. 10. Honvédelmi Minisztérium. 11. Hadsereg parancsnokság. Karton, pausz, ceruza, 21 * 29 cm. Magántulajdon. Megjelent: KOLLÁNYI, 1990,19. kép. 2.3.43. KÖZTI: A C épület keresztmetszete, 1952. Papír, fénymásolat, 78,5 x 130 cm. OMvH Tervtár, lt. sz.: 71991. 2.3.44. KÖZTI: A C épület második emeletének alaprajza, 1952. Papír, fénymásolat, 93 x 115,5 cm. OMvH Tervtár, lt. sz.: 71990. 3. A KIRÁLYI PALOTA A TÖRTÉNELEMBEN 3.1. BUDA 1686 UTÁN Budát 1541-ben elfoglalták törökök, akiknek 145 éves uralma alatt a királyi palota elvesztette korábbi szerepét és fényét. A várat a Habsburg-uralkodók ötször (1542, 1598, 1602, 1603, 1684) ostromolták meg, végül 1686-ban az európai szövetséges csapatok három nagyobb rohammal foglalták vissza. A harcok folyamán a hatalmas ágyúzások és a lőportorony felrobbanása következtében az épület erősen megrongálódott, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás egykor messze földön híressé vált palotája romokban hevert. A XVIII. század elején a Habsburg-uralkodók először szembesültek azzal a ténnyel, hogy a magyar király székhelye mindenkor Buda, rezidenciája a budai vár. Buda több mint száz évig mégsem vált az ország központjává, szerepét a Bécshez közelebb fekvő Pozsony vette át. A Várnegyed romos állapota és az elhúzódó újjáépítés miatt az udvar hosszú ideig még látogatóba sem jött ide. A XIX. század közepéig a vár megtartotta katonai szerepét, de a rendek a magyar államiság, a királyság intézményének jelké564