Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Fazekas István: A budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi főudvarmesteri hivatal levéltárában 49-80

4. Például a palota kárpitozására vonatkozó ügyiratok: OMeA, 397., 407., 412/1797. 5. A főudvarmesterre összefoglalóan: ZOLGER, 1917. 6. Az 1893. november 20-i legfelsőbb elhatározással létrehozott magyar királyi udvarnagyi hivatal (Hofmarschall) instrukciója szerint elsősorban protokolláris feladatok ellátására volt jogosult, felettese a főudvarmester első helyettese volt. Az intézmény megalapítására: HHStA, Hofarchive, Neue Zeremoniellakten, Kt. 9. R. ü. Ungarische Hofsache, 1893-1895. 7. Ismertetése: BITTNER, 1936-1940,276-295. 8. Az 1903-as tételrend közölve: BITTNER, 1936-1940,290-293. Hozzá haszonnal forgatható a Haus-, Hof- und Staatsarchiv segédletei közül AB XII/1. „Registraturs-Plan", amelyben tárgyak betűrendes mutatója is megtalálható, utalással a régebbi rubrikaszámra. 9. A Gödöllőre vonatkozó iratok korábban a 99-es rubrikába voltak besorolva. 10. Mindez szintén az OMeA, 290/1796 szám alatt található. 11. Ezeket a javításokat az uralkodócsalád „Privatkassá"-ja fedezte (OMeA, r. 79/3-1840, r. 79/4-1842). 12. Az általános felújításra vonatkozó elaborátum végül is 1846-ra készült el, aminek értelmében az addigi épületállományt egy istállóval és egy lovas iskolával szándékoztak kiegészíteni (OMeA, r. 79/8-1846). 13. YBL, 1956b, 307-333. 14. A főudvarmesteri hivatal 1847. szeptember 11-i, 2886. számú nótájához számos más iratot is becsatoltak az említett leírás mellett, így többek között a melléképületekre vonatkozó jegyzőkönyveket, illetve a bútorozásra készített javaslatokat is (OMeA, 79/6-1847). 15. Az építkezésre 1857. július 29-i, illetve június 5-i uralkodói döntés engedélyezte a nevezett összeget (OMeA, r. 79/20-1849). 16. Egy 1849-es kimutatás szerint 1847. szeptember 11. és 1848. október 27. között 253333 forint 20 krajcárt fizettek ki István főhercegnek az építkezés céljára (OMeA, r. 79/20-1849). 17. Az égésről először Johann Payer Schlossinspektor tudósít 1849. május 31-én Bécsből kelt levelében. A sorok közé némi lelkiismeret-furdalás és mentegetőzés is vegyül, hisz a derék ember hátrahagyta állomáshelyét, feladatait József nádor egykori szakácsára bízva. Payert később fel is mentették tisztségéből (OMeA, 79/12-1849). - Az épületben keletkezett károkról Johann Lang számol be 1849. szeptember 4-én Budáról kelt levelében (OMeA, 79/19-1849). 18. Braida ezredes előterjesztése a főhercegi lakosztály számára kiválasztott helységekről 1851. november 28. (OMeA, 79/1, „6915"). 19. OMeA, 79/1., „Summarische Kostenüberschlag", 1852. április 9. (3108. sz.). 20. Az 1856-os év iratai között marad fenn egy részletes és igen érdekes, 1854-ből származó állagleírás (Baubestand) az építkezésről. Pontos dátuma: 1854. szeptember 2. Jelzete: OMeA, 79/B/52.6891. sz. 21. A trónteremre vonatkozólag lásd például 79/C/1-1895, „51", „842" és 79/C/2-1896, „1040". A trónterem szőnyege különben kivívta a Pester Lloyd kritikáját (OMeA, 79/13-1895, „7474"). 22. Jegyzőkönyvek és jelentések általában a B/l alosztás alatt, a heti jelentések (Rapport) 79/2 szám alatt találhatók. 23. OMeA, 79/B/3-„364", részletes jelentésekkel és a várépítési bizottság 1899. január 2-i jegyzőkönyvével magyar és német nyelven. 24. Bánffy Dezső miniszterelnök előterjesztése 1897. február 13. (OMeA, 79/B/2-1899, „1494"). 25. Tervrajz maradt meg az északi szárny első emeletéről (OMeA, 79/B/1-1900, „1211"). Hauszmann 1896-ban az új palotáról készített tevéi (három darabból álló sorozat) az OMeA, 79/B/1/4—1901 alatt találhatók. - Egy nagyméretű Situationsplan található az OMeA, 79/B/14—1901 alatt. - A palotaőrség új épületéről (Wachsgebäude) szintén található egy térkép az anyagban (OMeA, 79/B/3—1903). - Az 1902-es év anyagaiban a krisztinavárosi szárnyban található lakásokról van egy részletes térkép, továbbá az őrség épületéről több is (OMeA, 79/B/3—1902). - 1904-ben a kabinetiroda a kiutaltak helyett nagyobb helyiségeket kért. Az ügy kapcsán részletes rajzot mellékeltek az iroda elhelyezéséről (OMeA, 79/B/l 1-1903). -A villamosságra vonatkozó számos ügyirat egyikéhez mellékelve a villamostelep és a vár kábel-összeköttetésének a rajza is megmaradt (OMeA, 79/B/8-1903). 26. Mellékletek Ybl Lajos budapesti várkapitány jelentéséhez az építkezés befejezéséhez kért további 2600000 forint felhasználásáról (OMeA, 79/B/l—1900, „2330"). Az aktához mellékelve megmaradt Apponyi Lajos gróf magyar udvari marsall az ügyben a másodudvarmesterhez intézett félhivatalos levele, 1900. október 23. 27. Például az alább említendő áramosítás ügyében Nagyapponyból 1901. június 9-én (OMeA, 79/B/2—1901). 28. „Ursachen der Pensionirung des k. und k. Burghauptmannes Ritter von Ybl" (OMeA, 79/A/6-1901). 29. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök előterjesztése 1903. augusztus 8-án, amelyben négymillió korona folyósítását kéri. Az előterjesztésben utal az uralkodó 1900. november 10-i legfelsőbb határozatára, amelyben az építkezés költségeit 26440424 koronában állapította meg (OMeA, 79/B/4-1903). 30. A tárgyak listája: OMeA, 79/B/1-1902, „3356". 31. OMeA, 79/C/3-1903. Az ügyirathoz mellékelve ismét olvasható egy Apponyi Lajostól származó levél, amelyet Alfred Fürst von Montenuovo másodudvarmesterhez intézett: 1903. március 28., Budapest. 32. OMeA, 79/C/2-1909. Hermine Bach 1908. november 12-i levele, hozzá a jegyzék (6100/1901). 33. HHStA, Hofarchive, Neue Zeremoniellakten, Kt. 416-417. R. XV., Hofreisen, 1896, Millennium, I—II. - Az 1885-ös országos ipari és mezőgazdasági kiállításon tett uralkodói látogatásról is gazdag dokumentáció maradt hátra: uo. Kt. 381., Hofreisen, 1885, Budapest, Landesausteilung. 55