Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

2.1. AZ YBL-HAUSZMANN-FELE PERIÓDUS „Mindenkor dicsőségére fog szolgálni ez a pompás alkotás első tervezőjének, néhai Ybl Miklósnak, valamint a mester utódjának, Hauszmann Alajos műegyetemi tanárnak, ki a részben általa is módosított tervezetet oly nagy szerencsével valósította meg" (Vasárnapi Újság, 1900). 1871-ben Feszi Frigyes (1821-1884) Budapest városrendezési pályázatában már felvázolta egy új palota építését. A rezidencia észak felé történő bővítésének tervét először Linzbauer István (1838-1880) alkotta meg 1873-ban. Ugyanebben az évben Reitter Ferenc (1813-1874) a Várkert keleti, Duna felőli lezárására dolgozott ki tervet. Ez Podmaniczky Frigyes (1827-1907), a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökének elképzelésén alapult. A koncepció megvalósítására azonban a historizáló neoreneszánsz építészet legnevesebb hazai mesterét, Ybl Miklóst (1814-1891) kérték fel. 1875-79 között az ő tervei szerint emelték a Várkertbazárt, majd 1882-ig a Várkertkioszkot. Ybl az Ellipsz kertbe antikizáló pavilon és tempietto terveit is elkészítette, azonban 1879-ben ezeket elvetették. A várpalota északi irányban történő bővítését 1880-ban ugyancsak Podmaniczky kezdeményezte Tisza Kálmán miniszterelnöknél, melyhez I. Ferenc József 1882-ben járult hozzá. Ybl 1883 májusában négyféle alternatívát nyújtott be, amelyekből ekkor még csak a krisztinavárosi szárnyat, a lebontandó Zeughaus helyén létesítendő kertet és az őrségi épületet fogadták el. 1885 májusára a trónterem bővítésének, illetve a régi palotát és az új testőrségi épületet összekötő oszlopcsarnoknak a rajzait is beterjesztette. Kidolgozta a krisztinavárosi szárny elrendezésének és a trónterem bővítésének enteriőrterveit is. Ybl neobarokk jellegű terveit rendkívül nehezen fogadták el, pedig 1889-re Marchenke Vilmos (XIX. század vége) szobrászművész az átépítés makettjét is elkészítette. 1889-ben Podmaniczky még csak a Palota út (a Krisztinaváros felőli feljáró út) építését tudta elfogadtatni, amelynek munkáit 1890 júniusában kezdték el. Ybl 1891 januárjában meghalt, az építési iroda vezetését ideiglenesen munkatársa, Györgyi Géza (1851-1934) vitte tovább, ám vezető építésznek Hauszmann Alajos (1847-1926) műegyetemi tanárt nevezték ki. 1892-ben, I. Ferenc József megkoronázásának negyedszázados évfordulóján végképp szűknek bizonyult a trónterem, ezért azt 1892-95 között Hauszmann az udvar felé egy folyosószerű térrel bővítette ki, melyet a homlokzaton négyoszlopos kolonnád hangsúlyozott. A krisztinavárosi szárny a barokk palota nyitott díszudvarát zárta be, ám mivel az épület a Várhegy területén túlnyúlt, hatalmas alépítményt kellett építeni. Az új palota alapkövét 1896-ban tették le. 1895-ben Hauszmann az északi bővítésre tett javaslatot, I. Ferenc József 1896 januárjában a korábbi épületrészt folytató hasonló homlokzatú változatot fogadta el, ennek alapján indult meg az építkezés. 1896-97-ben a régi palota déli homlokzata elé két oszlopokon álló teraszt, valamint egy folyosót és manzárdos pavilont építettek, majd innen lépcsőzetet az alatta fekvő télikertbe. A nagyszabású lépcsőkkel kialakított kertben parasztház épült. A Szent Zsigmond-kápolnát is felújították és a Szent Jobb őrzésére a szentély mellett kis cellát alakítottak ki. A kápolna északi homlokzatára a Mátyás-kút került (1898). Lebontották a kápolna melletti Szent Jobb-kápolnát és a Zeughaust (a volt fegyvertár az új északi szárny helyén). A palota északi bővítésében hatalmas dísztermet alakították ki, amelynek főszintjét az északi szárny kapuján és udvarán át lehetett megközelíteni. A hatalmasra nőtt dunai homlokzatot Hauszmann az új középtengelyben elhelyezett kupolával koronázta meg, a kolonnáddal bővített homlokzat előtt pedig nagyszabású szabad lépcsővel (az úgynevezett Habsburg-lépcsővel). A palota egységes neobarokk jellegű épületté alakult, amelyet szecessziós stíluselemek is színeztek. A Stöcklgebaudét lebontották, helyére az új főőrségi épület került, s átalakították az udvari istállót is. A nyugati Csikós udvarba új lovarda épült. Az építkezés 1905ben fejeződött be. (F. P) 2.1.46. Ismeretlen mester: A királyi palota helyszínrajza, 1900 körül. Papír, tus, akvarell, 129,5 x 200 cm. BTM Kiscelli Múzeum, 820. szj. 2.1.47. Nádler Róbert (1858-1938): A királyi palota tervezett összképe kelet felől, 1900. Papír, akvarell, 86 x 134 cm. Jelzés balra lent: „... [Nádler] Róbert Budapest 1900." BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 51.714.1. 2.1.48. Nádler Róbert (1858-1938): A királyi palota tervezett összképe nyugat felől, 1900. Papír, akvarell, 86 x 134 cm. Jelzés balra lent: „Nádler Róbert Budapest 1900." BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 51.714.2. 2.1.49. Ybl Miklós (1814-1891): A királyi palota madártávlatból, nyugat felől, 1890 körül. Papír, tus, akvarell, 83 x 104 cm. BTM Kiscelli Múzeum, HLB. szj. 2.1.50. Ismeretlen mester: A palota összképe a Krisztinaváros felől a kertekkel és a narancspavilonnal, 1900 körül. Fénykép. Ismeretlen felvétele. OMvH MÉM, lt. sz.: 81.09.5. 2.1.51. A palota helyszínrajza, 1912. Papír, nyomat. Megjelent: HAUSZMANN, 1912,

1. tábla. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 57.32.1. 2.1.52. A palota földszinti alaprajza, 1912. Papír, nyomat. Megjelent: HAUSZMANN, 1912,22. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 57.32.1. 2.1.53. A palota első emeleti alaprajza, 1912. Papír, nyomat. Megjelent: HAUSZMANN, 1912,23. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 57.32.1. 2.1.54. A palota második emeleti alaprajza, 1912. Papír, nyomat. Megjelent: HAUSZMANN, 1912,25. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 57.32.1. 554