Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

nem valósították meg. 1827-30 között lebontották a csillagvizsgáló-tornyot, és ekkor épült ki - Montoyer elgondolását követve - az Országos Építészeti Igazgatóság terveinek alapján a középső épületrész harmadik emelete. 1839-ben a Szent Zsigmond-kápolna altemplomát a nádori család temetkezőhelyévé alakították. A kriptát vasrács zárta el, valamint új oltár készült a kereszten függő Krisztus szobrával és kandeláberekkel. József nádor halála^ 1847) után fia és utóda, István nádor méltó lakhelyének kialakítására nagyszabású munkálatok kezdődtek a palotában Ladislaus Rupp (műk.: XIX. század közepe) udvari építőmérnök tervei alapján. Ezek során a dunai oldal középtengelyében új, hatoszlopos kolonnád készült manzárdkupolával, lebontották a palotát és a Zeughaust (fegyvertár) összekötő prépostság épületét, s elkezdték az udvari istálló építését a Zeughaustól nyugatra. Az átalakításokat a szabadságharc eseményei félbeszakították, a palota súlyosan megsérült, több melléképület elpusztult. 1851—57 között a várépítésvezetőség (Schlossbauleitung) építészeinek - Carl Neuwirth (XIX. század), Carl Ehrenberger (XIX. század) és Holczer József (1812-?) - tervei alapján, Schurer von Waldheim (megh.: 1853), majd Josef Weiss (XLX. század) irányításával a palota középső épületrészében az uralkodó számára, a déli épületrészben pedig Albrecht főhercegnek készült lakosztály. Ekkor restaurálták a palotakápolnát. A külsőn új elemként jelentkeztek az előreugró épületrészek manzárdtetői, valamint a Duna felőli kupola a középtengelyben. A barokk díszudvaron elkészült a Tabán felőli kocsifelhajtó átboltozása és mellvédje, nyugati oldalán az új Várta-főőrség, tőle északra a Stöcklgebäude és az udvari istálló. A kertben üvegházat és szentéllyel összekötött parasztházat emeltek, a Várkert dunai oldalán pedig az Óriáslépcsővel megközelíthető vízvezetéki építményt. (F. P.) 2.1.23. Ifj. Ringer József (1753 körül-1833): A nagyudvari homlokzat alternatív terve, 1820-1821. Papír, tus, akvarell, 45 x 57,5 cm. MOL, lt. sz.: T 14. no. 1.BT85. 2.1.24. Dunaiszky Lőrinc (1784-1833): Nagyudvari homlokzat, a középső épületrészen lévő középrizalit attikájának óraterve két tartó angyallal, 1828. Papír, ceruza, tus, 22 x 52,5 cm. Jelzés jobbra lent: „Dunaisky del A.o 1828." MOL, lt. sz.: T14. no. 1.BT94. 2.1.25. Hüppmann Ferenc (XIX. század első fele): A palotakápolna kriptájának keresztmetszete a bejárati ráccsal, 1839. Papír, tus, akvarell, 49,2 x 66 cm. Jelzés jobbra lent: „Franz Hüppmann Ingenieur." MOL, lt. sz.: T 14. no. 1. BT 112. 2.1.26. Hüppmann Ferenc (XIX. század első fele): A palotakápolna kriptájának hosszmetszete az oltár tervével, 1839. Papír, tus, akvarell, 50 x 66,5 cm. Jelzés jobbra lent: „Entw: gez. Franz Hüppmann H. Ingenieur." MOL, lt. sz.: T 14. no. 1. BT 113. 2.1.27/A. Josef Lang (XIX. század)-Hieronymus Moosbrugger (1808-1858): Akihallgatási terem oldalfalterve, 1853. Papír, tus, akvarell, 39,4 x 63,8 cm. Jelzés jobbra lent: „Wien am 25ten März 1853 J. Lang." MOL, lt. sz.: E 393. K. K. Schlossbauleitung Ofen. Tervrajzok, 20. Téka, Plafond und Wandverzierungen, no. 18/a. 2.1.27/B. Josef Lang (XIX. század)-Hieronymus Moosbrugger (1808-1858): A kihallgatási terem oldalfalterve, 1853. Papír, tus, akvarell, 39,4 x 63,8 cm. Jelzés jobbra lent: „Wien am 25ten März 1853 J. Lang." MOL, lt. sz.: E 393. K. K. Schlossbauleitung Ofen. Tervrajzok, 20. Téka, Plafond und Wandverzierungen, no. 18/b. 2.1.28. Josef Lang (XIX. század)-Hieronymus Moosbrugger (1808-1858): Akihallgatási terem mennyezetterve, 1853. Papír, tus, akvarell, 41,5 x 57,8 cm. Jelzés jobbra lent: „Wien am 25ten März 1853 J. Lang." MOL, lt. sz.: E 393 K. K. Schlossbauleitung Ofen. Tervrajzok, 20. Téka, Plafond und Wandverzierungen, no. 18/c. 2.1.29. Johann Wendlandt (XIX. század közepe): Oldalfal- és mennyezetdíszítések tervei, 1831,1836,1839. Papír, ceruza, akvarell, 36 x 22,36 x 21,5,48 x 34 cm. Jelzés jobbra lent az egyes lapokon: „Joh. Wend 1831, Joh. Wendlandt 1836, Joh. Wendlandt 1839." BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 53.140.1-3. 2.1.30. Josef Weiss (XIX. század)-Carl Neuwirth (XIX. század)-Holczer József (1812-?): A palota földszinti alaprajza, 1856. Papír, tus, akvarell, 53 x 73 cm. Jelzés jobbra lent: „Die k.k. Schlossbauleitung Ofen am 15. Novemb. 856. J. Weiß, C. Neuwirth, J. Holczer." BTM Kiscelli Múzeum, II. tabló 21. szj. 2.1.31. Josef Weiss (XIX. század)-Carl Neuwirth (XLX. század)-Holczer József (1812-?): A palota nyugati főhomlokzata, 1856. Papír, tus, akvarell, 53 x 73 cm. Jelzés jobbra lent: „Die k.k. Schlossbauleitung Ofen am 15. Novemb. 856. J. Weiß, C. Neuwirth, gz. Holczer." BTM Kiscelli Múzeum, II. tabló 27. VIII. szj. 2.1.32. Josef Weiss (XIX. század)-Carl Neuwirth (XLX. század)-Holczer József (1812-?): A palota keresztmetszete, 1856. Papír, tus, akvarell, 53 x 73 cm. Jelzés jobbra lent: „Die k.k. Schlossbauleitung Ofen am 15' Novemb. 856. J. Weiß, C. Neuwirth, gz. Holczer." BTM Kiscelli Múzeum, II. tabló 28. VIII. szj. 2.1.33. Josef Weiss (XIX. század)-Carl Neuwirth (XIX. század)-Holczer József (1812-?): Zászlótartó terve, 1853. Papír, tus, akvarell, 74 x 49 cm. Jelzés jobbra lent: „Die k.k. Schlossbauleitung Ofen im May 853. J. Weiß, C. Neuwirth, J. Holczer." BTM Kiscelli Múzeum, F.92. A. szj. 2.1.34. A Várhegy déli része a palotával délnyugat felől, 1860as évek. 552