Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

sa és mellvédje, nyugati oldalán az új Várta-főőrség helyisége, tőle északra a Stöcklgebäude és az udvari istálló. A kertben üvegház és szentéllyel egybeépített parasztház létesül, a várkert dunai oldalán pedig az Óriás lépcsővel megközelíthető vízvezetéki építmény 1874 - a hadügyminisztérium megszünteti a vár erődjellegét 1875-1879 - Ybl Miklós tervei alapján megépül a Várkertbazár, 1882-ben a Várkertkioszk 1882 1. Ferenc József hozzájárul a várpalota bővítéséhez 1883-1889 - Ybl Miklós benyújtja a bővítési terveket 1891-Ybl Miklós halála 1892 - Hauszmann Alajost kérik fel a tervek átdolgozására és az építkezés lebonyolítására 1892-1895 - Hauszmann a tróntermet az udvar felé kibővíti, a homlokzaton négyoszlopos kolonnádot helyez el 1896-1905 - az ekkori építkezés során alakul ki a palota ma is ismert mérete, amely az egykorinak mintegy kétszerese 1944 - a II. világháború harcaiban a palota erősen megsérül 1949-1960 - az ásatások, feltárások megindulása, a palota kulturális centrummá alakítási munkálatainak megkezdése 1968 - a Budapesti Történeti Múzeum megnyitása 2. ÉPÍTÉSZETI TERVEK 2.1. BAROKK KOR „...Grassalkovich gróf kamarai elnök [...] 1748-ban írásban felterjeszté Maria Theréziának, a kegyesen uralkodó császárnénak s királynénak, a Magyarok kedvelt anyjának, a műterveket [...], az akkori nádorral, Pálffy János gróffal [...] kieszközlé a készült tervek helybenhagyását a királyné által" (NÓVÁK, 1837). A lerombolt vár helyén az első építkezéseket az itt állomásozó katonaság indította meg. 1714-ben a vár parancsnoka engedélyt kapott, hogy a romokat erődítés létrehozására használja fel. A felmérések során felvetődött, hogy a főfalakig lebontott épület helyén újat emeljenek. Ez az első építkezés akadozva indult és nem is fejeződött be. A szerény, új építmény négyszögű tömbből állt, amelyhez egy hosszabb, kinyúló traktus csatlakozott. 1723-ban a félig kész épületet tűz pusztította, 1742-ben tetőszerkezete beomlott. A helyreállítást 1745-ben Mária Terézia rendelte el. 1748-ban Grassalkovich Antal (1694-1771) kamaraelnök kezdeményezésére a királynő engedélyezte, hogy közadakozásból felépüljön egy új, a magyar királyságot reprezentáló, Buda egykori fényét idéző palota. Ennek alapkövét 1749-ben tették le. A terveket Jean Nicolas Jadot (1710-1761) császári főépítész, a bécsi Hofbauamt vezetője készítette. Jadot a meglévő építményt a másik oldalon - egy főépület közbeiktatása után - szimmetrikus tömbbel egészítette ki, az alaprajz fő formájában így U alakú lett. Jadot 1753-ban megvált hivatalától és a terveket átadta utódjának, akinek tevékenysége nyomán a homlokzaton megváltoztak a nyíláskeretek és a faltagoló elemek. A munkálatok ezután hét évig szüneteltek, majd az 1765-ben az újrainduló építkezés irányítója Franz Anton Hillebrandt (17191797), a magyar kamara főépítésze lett. Hillebrandt áttervezte a főépület nagyudvari oldalának homlokzati architektúráját. 1769-ben a palota húsz évig tartó építési munkálatai befejeződtek. 1778-ban Hillebrandt tervei alapján elkészült a Szent Jobbkápolna. 1779-ben az épületet egyetem céljaira alakították át és szögletes csillagvizsgáló-tornyot építettek rá, amely fél évszázadig koronázta az épületet. 1791-ben a palotát nádori rezidenciává alakították. Az uralkodó 1799-ben nagyobb összegeket folyósított a belső átalakítási munkákhoz, amelyek valószínűleg csak felújításra, festésre, díszítésre terjedtek ki, mert új tervek nem maradtak a korszakból. (K. Gy.) 2.1.1. Mikoviny Sámuel (1700-1749 után) rajza nyomán Andreas Schmutzer (1700-1740) és Josef Schmutzer (1683-1740): A budai palota látképe, 1737. Papír, rézkarc, rézmetszet, 29,5 x 44,8 cm. Jelzés balra lent a szöveg alatt: „S. Mikovinyi del. et A. Schmutzer sc. Vien." BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 70.6. 2.1.2. Johann Matthey (műk.: XVIII. század közepe): A III. Károly-féle barokk palota felmérése, 1742. Másolat (eredeti: Bécs, Hofkammerarchiv, lt. sz.: Rb.10/6.). 2.1.3. Ismeretlen szerző (XVIII. század): A barokk palota alaprajzai, 1760-as évek. Papír, tus, akvarell, 58 * 42,5 cm. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: F.66/A. szj. 2.1.4. Zeller Sebestyén (1735-1777): A palota díszlépcsőjének metszete és alaprajza, 1755-1758. Másolat (eredeti: Bécs, Hofkammerarchiv, lt. sz.: Rb.10/5.). 2.1.5. Zeller Sebestyén nyomán: A barokk palota keleti homlokzata, 1758 után. Papír, tus, akvarell, 32,7 x 87 cm. OMvH MÉM, lt. sz.: 72.020.22. 2.1.6. Franz Anton Hillebrandt (1719-1797): A dunai és a nagyudvari homlokzat, 1765. Másolat (eredeti: Bécs, Albertina). 2.1.7. Franz Anton Hillebrandt (1719-1797): Az angolkisasszonyok és aTheresianum elhelyezési terve, 1770. Pince, földszint, első és második emeleti alaprajzok. Fényképreprodukció. 2.1.8/A. Ferdinand Pichler (XVIII. század második fele) rajza nyomán Johann Ernst Mansfeld (1739-1796): A budai várpalota mint egyetem és csillagvizsgáló, nyugatról, 1777-1779. Papír, rézkarc, rézmetszet, 18,5 * 30,4 cm. Jelzés balra lent: „Férd. Pichler delin1. Mansfeld se." BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: Lanfr. 134. 2.1.8/B. Steffka Antal (XVIIL század második fele) rajza Ferdinand Pichler (XVIII. század második fele)-Johann Ernst Mansfeld (1739-1796) műve nyomán: A barokk palota madártávlati képe nyugat felől, 1779. 550