Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

FÜGGELÉK A HUNYADI MÁTYÁS-TEREM KIVITELEZÉSE A Budavári Palota krisztinavárosi szárnya 1897 júniusára készült el a főpárkány magasságáig, ekkor tartották a Bokréta-ünnepséget,

1 1897. szeptember 27-én már az épületasztalos-munkák zártkörű pályázatára hívják fel Gregersen Guildbrand, Thék Endre és Müller Rezső cégét.

2 A november 10-i bizottsági határozat Thék ajánlatát fogadja el.

3 Az OMvH Tervtára őriz egy alaprajzot, mely a krisztinavárosi szárny első emelete épületasztalos-munkáinak megrendeléséhez készült.

4 Ezen a Hunyadi Mátyás- és a két szomszédos teremre vonatkozóan átlósan „vakpadló diófrízekkel parketák" felirat olvasható, ezenkívül a Hunyadi Mátyás-teremnél „tölgyfa", a két szomszédos teremnél „fehér" feliratok találhatók. Utóbbiakat már a termek falburkolatára vonatkoztathatjuk, mégpedig a Budapest Főváros Levéltárában fennmaradt Előméret és költségvetés a krisztinavárosi szárnyépületen előforduló dísz-asztalos munkákról címet viselő füzet

5 alapján. A füzetet a három pályázatra felhívott asztalos cég ajánlata feltüntetésével visszajuttatta a művezetésnek. A levéltár a Müller Rezső által 1901. február 4-én kitöltött példányt őrizte meg. Az alaprajzon a Hunyadi Mátyás-terem nyílásaiba beírt bekarikázott számok - „73" (kétszer a nyugati oldal ablaknyílásai helyén), „74" (a nyugati oldal középső ajtónyílásában), „75" (a két szomszédos terembe nyíló ajtónyílások helyén), „76" (a folyosóra nyíló ajtó nyílásában) - azonosíthatók az árajánlat sorszámaival: „73. 2 drb csak belső ablak felülvilágítóval tölgyfából á 60 frt; 74.1 drb csak belső balkonajtó fölülvilágítóval tölgyfából á 80 frt; 75. 2 drb kétszárnyú ajtó, az egyik oldal hársfából, gondosan faragva, 0,70 széles, hársfából készítendő bélés benyíló parapetokkal 1,60/3,23 á 400 frt; 76. 1 drb ugyanaz, 0,24 sz. béléssel, külső díszkerettel a belső oldal tölgyfa, a külső dió v. mahagony fából 1,6/3,23 400 frt". Érdemes felfigyelnünk arra, hogy míg e költségvetés a két szomszédos terembe nyíló ajtónál tervez mélyebb falmélyedést (0,70 m), hogy az ajtók a Hunyadi Mátyás-terembe nyíljanak, és a folyosó felé vezető ajtónál tervez szűkebb beugrást (0,24 m), addig a megvalósult teremben és a tervmellékleten ez éppen fordítva van. Az árajánlat a 77-80. pontokban a terem famunkáit sorolja fel. Rögtön a 77. pont egy olyan elképzelésről tudósít, mely később más módon valósult meg: „77.110,2 m

2 gazdagon kiképzett famennyezet puhafából, 8 szögletes tagozott cassettákkal rajz szerint, fabéleléssel és minden szükséges vasalkatrészekkel, minden előforduló szobrász munkával együtt á 40 frt ossz 4400 frt". Eszerint az árajánlathoz mellékelt terwariánson még nyolcszögletes mezőkből épülhetett fel a mennyezet, eltérően a végül elkészült négyszögű rekeszekből álló födémtől. Sőt az egységárral számolt költségvetésből az is gyanítható, hogy a mennyezet 110 db nyolcszögű mezőből állt volna, ami a későbbi 77 db négyzethez viszonyítva lényegesen sűrűbb beosztást eredményezett volna. A következő három pont a falburkolatot írja le: „78.45,00 fintr gazdagon tagozott főpárkány, az egész terem körül, puhafából, friesbetéttel stb. rajz szerint, faragásokkal együtt 0,50 mag., 0,25 kiugrás á 40 frt, ossz 1800 frt; 79. 50,00 fintr 0,32 széles pilaszterszerű falléczel faragott betétekkel, tölgyfából á 30 frt, ossz 1500 frt; 80.265,00 fintr falilécz horonnyal, takaróléczczel együtt 0,15 széles tölgy fából á 3 frt, ossz 795 frt". Nem teljesen érthető, hogy az 1897-es pályázathoz mellékelt alaprajz milyen módon kapcsolódik az 1901-ben benyújtott árajánlathoz. Legvalószínűbbnek azt tartjuk, hogy az alaprajzba ceruzával beírt számok, illetve a „tölgyfa" (valamint „fehér" stb.) felirat utólagosak, az alaprajz eredetileg csak a vakpadlóra, valamint a külső ablakok és ajtók elhelyezkedésére vonatkozóan nyújtott tájékoztatást. 1897. december 10-én a Királyi Várépítési Bizottság elfogadja a művezetés terveit a Szent István-teremre vonatkozóan, és az 1900. évi párizsi világkiállításon történő bemutatás érdekében megbízza a művezetést a kivitelezési munkák megrendelésével. A Hunyadi Mátyás-terem megvalósításának konkrétumai ekkor még nem kerülnek szóba. Egy 1899. május 16-i dátummal ellátott alaprajzon

6 a krisztinavárosi palotaszárny első emeletének villanyvezeték-hálózatát látjuk. A terembe a két mennyezeti csilláron kívül a keleti és nyugati falra falikarokat terveztek, melyeket végül nem készítettek el. Mindkét csillár kapcsolóját a déli ajtó 531