Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538
szülötte, hanem szükségképpen keletkezett annak felismerése folytán, hogy ez a műalak modern követelményeinket a legjobban fejezi ki. A térségnek okszerű kihasználása, az újabb szerkezetek, a vas és üveganyagnak alkalmazhatása, csakis ennek a műalaknak a fölhasználásával volt lehetséges" (HAUSZMANN rektori beszéde, 12.). 188. WÖLFFLIN, 1888,18. 189. A terem falnézeti, mennyezet- és kandallótervei a potsdami tervtárban találhatók (Stiftung Preussische Schlösser und Gärten Berlin-Brandenburg, Plankammer. Schloss Berlin Mappe, 144-155.). Segítségéért ezúton mondok köszönetet Adelheid Schendelnek. 190. GEYER, 1993,121. 191. PESCHKEN-KLÜNNER, 1982,53. 192. Ezek közül csak a müncheni Bernheimer cégnél vásárolt, a már említett csontberakásos asztal vételéről van adatunk. Ennek közeli analógiáját őrzi a hamburgi Museum für Kunstgewerbe. A múzeum centenáriuma alkalmából rendezett historizmus-kiállítás katalógusában (JEDDING, 1977, Kat. No. 49., 34-36.) Hermann Jedding kiemeli az 1873-as bécsi világkiállítás szerepét e speciálisan itáliai bútor-díszítésmód népszerűvé válásában. A világkiállításon, melyen az ifjú Hauszmann is részt vett az Erzsébet téri kioszk és egyéb bérházainak tervével, az olasz részlegben nem kevesebb, mint 15 bútorgyártó állított ki ébenfa bútorokat csontberakásos díszítéssel (Welt-Ausstellung 1873 in Wien. Offcieller General-Catalog. Wien, 1873; Hauszmann a XVIII. Bau- und Civil-Ingenieurwesen csoportban, míg az olasz bútorkészítők a VIII. Hoh-Industrie osztályban). Hauszmann egy egyhónapos ösztöndíj segítségével ott volt az 1867-es párizsi világkiállításon is (lásd: HAUSZMANN, 1997,22.), ahol szintén sikert aratott a XVI. század végi firenzei bútorfajták felelevenítése. Hogy általában a kiállítások tapasztalatait Hauszmann lakberendezési tevékenységében közvetlenül is felhasználhatta, azt szintén saját memoárja alapján feltételezhetjük, hiszen például gróf Pejavich Pál podgoráci kastélyának bebútorozása ügyében az 1879-es bécsi bútorkiállítást látogatta meg, s itt ad megbízást a Portois & Fix cégnek (HAUSZMANN, 1997, 50.). A Hunyadi Mátyás-teremben elhelyezett elefántcsont-berakásos ébenfa asztal analóg darabja 1885-ben a Makart-hagyatékból került árverésre, majd a bécsi iparművészeti múzeum gyűjteményébe (STREIT, 1885, Kat. No. 188.). 193. Illetve annak tartott, de minden valószínűség szerint inkább XIX. századi. 194. A palota látogatható részeiről kiadott két vezető füzet: Die königliche Burg in Budapest. Budapest, é. n., illetve: Die königliche Burg zu Budapest, h. n., é. n. 195. Archív fotó. FSzEKBGy Fotótár, lt. sz.: 3627. sz. repr. neg. 196. A palotáról kiadott vezető füzet így írja le a könyvtárat: „Links von diesem Saale [dem Zeremoniensaal - R. P.] gelangen wir in die aus drei Räumen bestehende königliche Bibliothek, deren mittleren Teil der Saal Matthias Corvinus ist. Hier befinden sich einzelne Exemplare der zu Zeit der Regierung des Königs Matthias hergestellten, weltberühmten Corvinén (1458-1494) [...] Entlang der Wand erblicken wir zwei Marmorbüsten Georg Zala's König Franz Josef I. und die Königin Elisabeth darstellend. Die Pfeilerwand schmücken Porträts des König Matthias von Boltraffio und Adam Mányoky. An der nördlichen Wand befinden sich Reliefs, König Matthias und die Königin Beatrix darstellend. Dieselben sind Schöpfungen des Giovanni Dalmata" (Die königliche Burg zu Budapest, é. n., 24-25.). Falnézet-rajzok a BTM Kiscelli Múzeum Tervtárában, illetve bútortervek az OMvH Tervtárában. 197. OMvH Tervtár, lt. sz.: 72.242, 72.244., 72.247. Varga Lívia a reliefek hátsó felülete alapján helyesen feltételezi tehát, hogy „akár konzolon a fal előtt, akár egy kandallón egymással szemben" állították fel a domborműveket. Kérdéses azonban, hogy a Corvin-teremben való kiállítás előtt milyen volt a reliefek hátoldala, és ezen túl persze még mindig jó négyszáz év tárolástörténete választ el az eredeti felállítás körülményeire való következtetéstől... (VARGA, 1999,58-59., 179.). 198. OMvH Tervtár, lt. sz.: 72.239. 199. A várkapitány szóbeli közlését idézi: HAVASSY, 1996,24. 200. HAVASSY, 1996,25. 201. JESZENSZKY, 1952,1010. tétel (80.). 202. MOL, K szekc, 2416. cs., 160-161. tétel. Egyes Állami Javak Kezelése. Budai Várpalota ingó vagyontárgyainak leltára. X. Dísztárgyak. 203. Szépművészeti Múzeum Adattár, iktatószám: 106/1947. A dokumentum fénymásolatának rendelkezésemre bocsátásáért hálával tartozom Dávid Ferencnek. 204. Soós, 1961,48. 205. A Középülettervező Vállalat 2. műterme által készített Műszaki terv a budai várpalota „F" épületszakaszának (krisztinavárosi szárny) helyreállítási és átalakítási munkáinak I. csoportjáról (törzsszám: 2409.) címet viselő dokumentum a KÖZTI irattárából a KOMBER-hez, illetve jogutóda, a Várgondnokság Kht-hoz került. 206. Budai Várpalota átalakítási terv. Rajzszám: E-250, tervszám: 2409/250, keltezés nélkül (Várgondnokság). 207. ,J 7 " épületi, emelet végleges alaprajza. Rajzszám: E-305, tervszám: 2409/305, kelt: 1951. február 20. (Várgondnokság). 208. OMvH Tervtár, lt. sz.: 72.240. 209. OMvH Tervtár, lt. sz.: 72. 241. A keleti ajtónyílás előtt oszlopokat már nem látunk, viszont megjelenik egy függöny, illetve a szomszédos termek felől a duplaajtós megoldás, sőt ebből a tervből az is kiolvasható, hogy a nyugati középső nyílás továbbra is ajtóként funkcionált volna. A szomszédos északi helyiség itt is titkári, illetve várószoba, délen pedig egy referens munkaszobáját találjuk. A terem középterét ívelt lábú négy bakra támaszkodó, 5 m hosszú és 1,2 m széles, posztóbevonarú, oldalán sárgarézberakású meanderszalag-díszes, középen kiszélesedő asztallap uralja. 529
