Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

selyem ruhában járkált fényes termeiben, szellemesen csevegett Bonfinnal, vagy örült Attavante miniatűrjeivel ékes könyveknek, hanem a nagy nemzeti király, az országot összetartó erős államférfi, a mi magyarságunk őre, a mi ideálunk ezekben a komor napokban" (A Hét, XIII., 1902,41/667. sz., 659.). A szobor kolozsvári történetéhez lásd: MIKLÓSI SIKES, 1998. 101. MIKLÓSI SIKES, 1998,122. A király „képében" József Ágost főherceg jelent meg. A szoboravatáson ott voltak a kormány és az országgyűlés mindkét házának tagjai. 102. Az északi szárny nyugati oldalán elhelyezkedő táncterem előtti pilonokon Senyéi Károlynak a Zenét és a Táncot jelképező háromalakos szoborcsoportja állott, a trónterem előtt négy allegorikus figura, az Igazság, Nagylelkűség (mindkettő Senyéi Károly), a Bölcsesség (Köllő Miklós), illetve az Irgalmasság (Tóth István) szobra kapott helyet, a Habsburg-terem előtti timpanont a Habsburg-ház diadala reliefkompozíció ékesítette. 103. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.a. 104. SINKÓ, 1986,13. 105. SINKÓ, 1986,13. 106. A Századokban a kolozsvári szoboravatásról megjelent tudósítás így fogalmaz: „Történelmünk egy újabb momentummal gazdagodott e napon. Mert valóban történelmi jelentőségű pillanat volt: az egész nemzetet egyazon magasztos érzelemben egyesülve látnunk akkor, mikor a nemzeti erő, akarat és önérzet, mondjuk, a magyar imperialismus leghatalmasabb bajnokának, megszemélyesítőjének érczalakját állotta körül. [...] Valamint az ő [Kolozsvári Márton és György] Szent Lászlójuk, úgy Fadrusz János hatalmas Mátyása is az önálló Magyarország apotheosisa s könyveknél hangosabb hirdetője történeti hivatásunknak" (Századok, „Vegyes közlések", XXXVI., 1902,873.). „B. S." kommentárja az Új Időkben szintén a nagyhatalmi aspiráció kifejezését olvassa le a szoborról: „0 [Mátyás] igazán megcsinálta a magyar imperiális politikát és amikor nála nélkül ma megint ilyesmire gondolunk, ugy-e, csak róla álmodunk?" (Új Idők, VIII, 1902,42. sz., 342.). 107. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1902/56. 108. Galle Antal 1902. április 9-i jelentése az április 7-i bizottsági ülésről: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Obersthofmeisteramt, 79/B/1/1902. Z.323. 109. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1902/56. 110. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1902/56. A gipszbe öntés határideje december 1. Ennek teljesítése után járt volna csak a 10 000 korona tiszteletdíj első, 9000 korona összegű részlete. 111. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1902/136. 112. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1902/136. A miniszterelnöki jóváhagyás az 1903. január 1-én kelt 4871/ME sz. leiratban: uo. 113. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1902/136. 114. Fadruszné 1903. szeptember 29-én, Hermann Ottónak írt levelében kéri, hogy látogatását halassza el, mert férje mellhártyagyulladással beteg. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár, MS 256/9-10. - 1903. október 26-án halt meg. Érdekes, hogy Fadrusz halálakor a Mátyás-szobor mint Fadrusz-emlékmű gondolata is felmerül. Tóth Béla a Magyar Hírlapban: „Az emlék, melyhez Fadrusz Jánosnak joga van az ország fővárosában, az csakis a Mátyás szobra lehet. Sírkövet ne állítsunk neki, míg nem magasodik Buda várában a legdicsőbb magyar monumentum, a kolozsvári Mátyás-szobor mása" (idézi: MIKLÓSI SIKES, 1998, 123.). 115. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1902/56. 116. Gyulai Farkas, Fadrusz személyes ismerőse így ír Fadrusz feleségéről: „A bájos szép lányt Fadrusz a bécsi akadémiai tanulása idején ismerte meg, akinek a szobrászatban mestere volt" (GYULAI, 1927, 508.). 117. BFL, Kir. Várép. Biz, II/3.b. 1902/56. 118. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1902/56. 119. MEDVEY, 1939,109. 120. MIKLÓSI SIKES, 1998,108. 121. MIKLÓSI SIKES, 1998,114. 122. Lásd: NAGY, 1993,117. 123. Az Országház kupolacsarnokában (Bezerédi Gyula), főkapuja fölött (Brestyánszky Béla) és dunai homlokzatán (Róna József), a Vigadó homlokzatán és 1905-től a millenniumi emlékművön (Zala György). 124. YBL, 1956b, 316. A többi javasolt téma: Vérszerződés, Szent István megkeresztelése, Szilveszter pápa átadja a magyar követnek a koronát, Nagy Lajos bevonulása Nápolyba, Hunyadi János nándorfehérvári győzelme, Zrínyi Miklós kivonulása 1566-ban, Buda visszafoglalása, Vitám et sanguinem. 125. Hauszmann 1902. október 23-án kelt levelében írja, hogy az 1902. szeptember 26-án „tartott bizottsági ülésben volt szerencséje tisztelettel alulírt művezetőnek előterjesztést tenni aziránt, hogy a Kammerer Ernő szépművészeti igazgató által ajánlott Geiger-féle olajfestmény: a kir. vár részére 4.000 kor. árért megszereztessék, mely előterjesztést a nagytek. bizottság el is fogadta". BFL, Kir. Várép. Biz, LT/3.b. 1902/83. A bizottság 26-i határozata uo. 126. Lásd: SINKÓ, 1986,14. 127. BFL, Kir. Várép. Biz, II/3.a. 1898. április 5-i XLIX. ülés. 128. BFL, Kir. Várép. Biz, II/3.a. 1898. október 24-i LXVI. ülés. 129. BFL, Kir. Várép. Biz, ü/3.a. 1901. december 20-i LXXXIX. ülés. 130. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Obersthofmeisteramt, 79/B/4/1902, Galle Antal 1902. május 14-i jelentése. 525