Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

40. A „Residenzstadt" a „római stílus"-t az „új Róma" toposzának jegyében kultiválta, és - mint Franz Windisch-Graetz, majd Eckhart Vancsa kiemelte - éppen ez az alapja a később kibontakozó Fischer von Erlach-kultusznak, a voltaképpeni nemzeti tradicionalizmusnak is, ebben rejlik az osztrák historizmus folyamatossága (WINDISCH-GRAETZ, 1965,16-19., illetve VANCSA, 1980, LXX.). Nyilvánvaló, hogy különbséget kell tenni a Museum fúr Kunst und Industrie körül csoportosuló nagy felkészültségű művészettörténészek megnyilatkozásai és a Ringstraße fináncbáró építtetőinek beállítottsága között. Ha az itáliai reneszánsz mellett az egyik oldalról a cél-, konstrukció- és anyagszerűség elvi érvei hangzottak is el, ettől még a megvalósult épületeknél a világbirodalmi „római stílus" választása lehetett tudatos építtetői igény. A kérdésről lásd: OTTILINGER, 1991, 51. 41. A bécsi historizmus iparművészetéről alapvető áttekintés: OTTILLINGER, 1985, stílustörténeti vázlat: 53-69. - A német reneszánsz osztrák recepciójáról: JAEGER, 1988,17-18. - A „neo" stílusok konjunktúráit a kortárs szakirodalom tükrében Scholda dolgozata mutatja be: SCHOLDA, 1991. 42. HAJNÓCZI, 1985, különösen 58., 85-89.; HAJNÓCZI, 1985, 98. - Szvoboda Dománszky Gabriella tisztázta, hogy végül is az akadémia stílusát nem e polémia, hanem Esterházy Pál herceg, illetve az általa adományozott képtár elhelyezésének igénye határozta meg: SZVOBODA DOMÁNSZKY, 1999, különösen 232-235. 43. A „nemzeti romantika" Feszi nevével fémjelzett jelenségéről Komárik Dénes mutatta ki, hogy inkább művelődéstörténeti tartalmat hordoz, s Feszi építészetét sem mint a nemzeti stílus kialakítására tett kísérletet, hanem mint az általános európai rundbogenstil orientalizáló változatát értékelhetjük: KOMÁRIK, 1985,136. -Ugyanígy Szkalnitzky rundbogenstilben készült főműve, a debreceni színház nemzeti jellegét is a homlokzati szobrok és az előfüggönyökön található portrék ikonográfiája biztosította: SISA, 1994,22. - Már Ybl Ervin is a nemzeti stílusú építészet realizálásának hiányát állapítja meg a XIX. században: „A romantika inkább csak szellemében, mint építészeti eredményeiben volt nemzeti jellegű, a hazai neorenaissance pedig már bevallottan a régi külföldi műveket vette például": YBL, 1932,172. 44. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.b. 1898/58. 45. SISA, 1994,22. 46. A Szent István-terem esetében a bizantinizáló-romanizálónak mondott berendezés inkább a német helyi tradicionalizmusokkal hozható párhuzamba. A szintén Párizsban, az 1900-as világkiállítás német szekciójában bemutatott Niederdeutsches Zimmer igen közeli rokona a Szent István-teremnek. Heinrich Sauermann művében ugyanúgy a politikai önállóságot jelképező történelmi alakok adnak egyértelmű eligazítást a szoba „üzenetének" megfejtéséhez, mint Hauszmannéban Stróbl Alajos Szent István-szobra. A pohárszekrényt Nagy Gerhard grófnak, Schleswig és Holstein egyesítőjének és Knud Laward hercegnek, a dán királysággal szembeni önálló udvar megteremtőjének reliefportréja díszíti, míg az elválasztó falon az első német császár, II. Ottó szobra található. A karosszékek kialakítása, a huzatok arabeszkjei, a faltáblázat hármas ívei és a kazettás mennyezet szintén feltűnő hasonlóságot mutat a Szent István-terem megfelelő részleteivel. A szoba ma a flensburgi városi múzeumban látható. Sauermann tevékenysége a Hunyadi Mátyás-terem szempontjából is releváns. Az autentikus német reneszánsz formavilágot ugyanis a népművészeti motívumkincs „visszanemesítésével" próbálta kialakítani. Lásd: SCHULTE-WÜLWER, 1979. 47. A paraszti építészet elemeinek nyugat-európai felhasználásáról és ennek összefüggéséről Hauszmann felfogásával: MORAVÁNSZKY, 1988,140. 48. A „parasztház" átvételi jegyzőkönyve 1902. június 11-én kelt. Ekkor adta át a művezetőség a várkapitányságnak az épületet. Erzsébet királyné tényleges vonzódását a magyar paraszti tárgykultúrához többek között a máig fennmaradt parasztbútor-garnitúra jelzi, mely egykor a schönbrunni kastélyparkban 1895-ben berendezett majorságban állt (ma a Hofmobilendepot állandó kiállításán látható). 49. BFL, Kir. Várép. Biz., II/3.a. 1897. december 13-i ülés. 50. HAUSZMANN, 1903,177. A várkapitányság a főudvarmesteri hivatalnak küldött 1902. április 7-i jelentéséhez az új palota alaprajzait csatolta. A Hunyadi Mátyás-terem a „zöld" és „lila" főhercegi lakosztályok közös „Entrée salon'-jaként szerepel. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Obersthofmeisteramt, 79/B/4. ad Z.284. 51. HAUSZMANN, 1903,177. 52. Kallós Oszkár felvételei. MNMTF, lt. sz.: nélkül. 53. MOL, K 24. Egyes Állami Javak Kezelése. Budai Várpalota ingó vagyontárgyainak leltára, 160. sz. tétel. Köszönöm Dávid Ferencnek, hogy e listát közzététele előtt rendelkezésemre bocsátotta. 54. 9 * 12 cm üvegnegatívok. MNMTF, lt. sz.: 79.119., illetve 78.318. Az asztal oldalnézetéről fennmaradt még egy 1930 körüli Kallós Oszkár-felvétel: 9 x 12 cm üvegnegatív. MNMTF, lt. sz.: 78.307. A lefelé keskenyedő hasáblábakat és az asztal káváját a fénykép tanúsága szerint Boulle-technikával készített arabeszk omamens díszítette. 55. 9 x 12 cm üvegnegatív. MNMTF, lt. sz.: 79.107. 56. A munkában résztvevő iparosok nevében Thék Endre mondott köszöntő beszédet, majd átadták a mesternek az őt ábrázoló, Stróbl Alajos és Maróti Rintel Géza által tervezett emlékérmet (Építő Ipar, 1905. április 23., 153.). 57. Lásd például HAUSZMANN, 1997,90. 58. A Magyar Pályázatok, III. évf., 1905, 8. számában a királyi vár építéséről közölt riport után a következő számban kiigazítás jelent meg. Ebben egyrészt a lap korrigálja a hibás adatokat (például a Hunyadi Mátyás-terem asztalosmunkáit az előző szám tévesen Mahunka Imrének tulajdonította), illetve tisztázza, hogy a „berendezte" kifejezés nem jelenti, hogy az adott terem az iparosok „intenciója" szerint készült, mivel csak a kivitelezésben volt részük, míg a tervezés a „művezető építész" feladata volt (III., 1905, 9. sz., 32.). Egyetlen olyan esetről tudunk, amikor a palota egy enteriőrjének tervét nem a művezetés készítette: a 522