Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538
elé került volna a 2,2 m hosszú, nyolclábú íróasztal (22. kép), mértani „fehérfém-" és sárgaréz-berakásos lapéidíszítéssel, egy copf hatásokat mutató karosszék (23. kép), valamint egy márványlapos, gurítható telefonasztalka. A túloldalon, az északi ablak előtt három fotelből, egy körasztalból és egy kanapéból álló ülőgarnitúrát tüntet fel a bútorelrendezési alaprajz. A fotel elöl nyolcszögletes, hátul négyszög keresztmetszetű lábakon áll, a homlokoldal keskeny, szegecsekkel díszített sávját leszámítva teljesen kárpitozott. Ugyanilyen fotel nyújt az íróasztal előtt az ügyfélnek is kényelmet. A pamlag íves halántékfalú, empire jellegű darab, a lábak becsatlakozása fölött a lábazaton rozetta látható, a háttámla lezárósávját itt is fémberakású meanderszalag ékíti, a látható farészek diófából készültek volna. A körasztalka ötágú csillaggal díszített lapja egy középső oszlopra helyezkedik, melyet alul nyolcszögű tárcsa és ebből kinyúló négy láb támaszt (24. kép). A 18. A Hunyadi Mátyás-terem helyén tervezett „Dolgozó " bútorelrendezési alaprajza. keleti fal két oldala mentén állt volna még egy könyv-, illetve egy rádiószekrény. Az 1,3 m magas és 1,5 m széles bútorokat 4-4 ötágú csillag, a lezárósávban pedig meanderszalag díszítette volna, a rendkívül egyszerű felépítésű kisbútorok lefelé keskenyedő hasáb lábakon álltak volna (25. kép). A terem déli falába, az íróasztal mögött, beépített iratszekrényt helyeztek volna, a keleti falszakaszba pedig egy könyvtárszekrényt. Az északi és déli bejárat duplaajtós megoldású lett volna, a keleti a külső falsíkban forduló szimplaajtós. Utóbbi belső felébe gardróbszekrényt és mosdót építettek volna. A mennyezeten 24 karú csillár függött volna. Alul nagy opálgömb, efölött fémtányér és ebből „kihajtó" 12 íves kar, majd a középső rúdhoz simuló újabb 12 íves kar, melyek tövébe megint négy virágszál ült volna, végül egy lezáró tojáselem és bojtban végződő 2 m hosszú felfüggesztés következik a szintén Flach János által készített terven. A csillár mennyezeti burkolata rózsafa borítású lett volna. Pálmafatörzset imitáló, aranyozott fa és sárgaréz kombinációjú testre helyezett állítható magasságú, három égőállásos, pergamenernyős asztali lámpák képezik még a terem Flach által tervezett berendezését. 210 Az 50-es évek tervezési-átépítési ciklusa érdekes módon nem zárkózott el teljesen a történeti enteriőrök helyreállításának gondolatától, azonban „műemléki értéket" csak a Mária Terézia-korabeli részleteknek 513
