Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

kapcsolódásról nem is beszélhetünk, az aktuális vizuális köztudat - mely egy-egy motívumot kézenfekvővé tesz - alakító hatását mindenképpen valószínűsíthetjük. Ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg II. Vilmos császár berlini palotájának reneszánsz csarnoka, az úgynevezett Joachim-Saal kiképzésében. A falburkolat alsó része igen hasonló arányú (igaz, márványinkrusztációs) panelekből áll, melyek közepét ugyanúgy rombuszmustra tölti ki. Az Ernst von Ihne által 1908-ban tervezett és 1909-10-ben

189 kivitelezett terem II. Joachim választófejedelem (1535-1571) emlékére olyan enteriőrt állít elénk, melyben a flamand Barend van Orley Petrarca Trionfút megjelenítő kartonjai után szőtt szőnyegek fölött a római Palazzo Caffarelli alapján készített fríz vonul végig egy szintén itáliai jellegű kazettás mennyezet alatt, mely többek között a pisai dóm egy csillárjának másolatát tartja, míg a bútorzatot a Wilhelm von Bode által Olaszországban beszerzett ládáik, ládapadok, karosszékek stb. adják. A terem északi falán a kandalló fölötti edikulában II. Joachim Moritz Wolff által készített páncélos szobra áll.

190 II. Vilmos reneszánsz terme egy fokkal nyíltabban, mindenféle antikvárius megfontolást félretéve, a korabeli iparbárók és bankárok reneszánsz fogadótermeivel kíván versenyre kelni.

191 Hauszmann azonban nem volt „küldetéses" építész. Megfigyelhetjük a terembelső munkálatainak krónikájában is (lásd a Függeléket), hogy mindig kész a felmerülő problémákra gyors és praktikus megoldásokat találni, s az eredeti tervet rugalmasan átdolgozni. Véleményünk szerint ilyen gyakorlatias indítékok vezették akkor is, amikor a teremben külföldi régiségkereskedésekben szerzett bútorokat helyezett el,

192 melyek „felhígították" a falburkolat és az újonnan készített bútorok díszítésében keresztülvitt homogenitást. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy a már korábban vásárolt reneszánsz

193 bútorok elhelyezésére a Hunyadi Mátyás-terem kínálta a palota helyiségei közül a legkielégítőbb megoldást amellett, hogy a terem eleganciája, gazdagsága is ekképpen megerősítést nyert. A HUNYADI MÁTYÁS-TEREM PUSZTULÁSA ÉS UTÓÉLETE A két világháború között a Hunyadi Mátyás-terem nem tartozott a palota látogatható részei közé.

194 Berendezése csak minimális mértékben módosult: függőlegesen elhelyezett egyszerű, cső alakú világítótesteket szereltek a falburkolat néhány pontjára.

195 A várkapitányi feladatokat ellátó Szabó László felügyelete alatt azonban egy újabb Corvin Mátyás-terem létesült. Ez a királyi könyvtár középső terme volt a régi palotában. Ebben a helyiségben tárolták a corvinák egyes példányait. A berendezés nem kívánt Hauszmann Hunyadi Mátyás-termével versenyre kelni, nem reneszánsz, hanem neobarokk stílusú volt.

196 A terem egyik részlete azonban mindenképpen említést érdemel: az északi falon helyezték el Mátyás és Beatrix domborművét. Ezekhez 1936-ban neoreneszansz konzolokat készíttettek, melyek tervvariánsai az OMvH Tervtárában maradtak fenn

197 (12., 13., 14. kép). Hauszmann Hunyadi Mátyás-terme az 1944-45. évi ostrom alatt pusztult el. A háborús károkról fennmaradt egy felmérés, a krisztinavárosi szárny első emeleti alaprajzába ceruzával beírt feljegyzések formájában,

198 melyből a következők derülnek ki: a Hunyadi Mátyás-terem 12,3 x 8,425 m fódémfelületéből 8,10 x 8,47 m, azaz 103,6175 m

2-ből 70,47 m

2 esett áldozatul a pusztításnak. A terem folyosó felőli keleti és a déli ajtaja, valamint mindhárom ablaka kiégett, tehát csak az északi ajtónyílás maradt sértetlen. A királyi palota enyészete furcsamód már valószínűleg a 40-es években, a vár ostroma előtt megindult. Szabó László várkapitány visszaemlékezése szerint az épületet már ekkor könnyezőgomba támadta meg.

199 A romos épületben később, főleg a IV., V. és VI. szinten a nedvesség a fertőzés továbbterjedését okozta, s éppen elsősorban a fa falburkolatok pusztultak így el.

200 Gyanítható, hogy a Hunyadi Mátyás-terem roncsaitól, a megmaradt ajtótól és falburkoló tábláktól ez okból (is) meg kellett válni a palota átépítésekor. Jeszenszky Sándor a háborús veszteségek között a terem húsz bútorát tünteti föl.

201 A terem bútorai közül a már említett csont-, illetve márványberakásos asztalok fennmaradásáról tudunk. Az 1948-ból szárma509