Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538
adásában összegzi ismereteit, 162 fényképeket közöl a Magyar Nemzeti és a Fővárosi Múzeumnak átadott kőtöredékekről, valamint közli Györgyi Géza rekonstrukciós rajzát a Mátyás-kori palotáról, melyet aztán Berzeviczy Albert is illusztrációként használ Beatrixról szóló művéhez, 163 s melyet Lux az addigi „legnagyobb figyelemre" méltónak tart. 164 A Györgyi-rajzot veszi alapul Spányi Béla budai várról készített festményéhez, melyet a palota Visegrád-szobájában helyeznek el. 165 A Hunyadi Mátyás-terem részleteinek kidolgozásánál azonban a tervező szinte teljesen eltekintett mind a Mátyás-kori leleteknek, mind az egyes szerzők által - Giorgio Vasari nyomán - ténylegesen a palota belsőépítészének tartott Benedetto da Maiano művészetének hasznosításától. 166 Ehelyett úgy tűnik, egyfajta spekulatív utánalkotásra vállalkozott: a XVI. századi magyar reneszánsz előzményét próbálta kreatív módon visszaálmodni. A Csányi Károly által a Mátyás-kori itáliai reneszánsz továbbélő befolyására példaként hozott 167 kolozsvári Wolphard-ház 1541-ből való ajtaja valóban úgy hat, mint a Hunyadi Mátyás-terem ajtókeretének kissé provinciálisabb változata. 168 A keretező pilaszterek fölött a párkányzat golyvázatának képszékén a szemöldökfa fölötti középső frízszakasztól eltérő díszítés látható. A pilaszterfő is egészen hasonló: saroklevelek közül, egy középső kagylóból kiinduló volutapár, illetve az abakuszig felnyúló virág és a párnatag közepén ülő koronázó rozetta erős hasonlóságot mutat. A pilasztertörzseket díszítő kannelúrázás pálcatagos kitöltése az alsó harmadban, továbbá a lófejpajzs mint díszítőelem is megjelenik mindkét esetben. Hauszmann - éppen az általa feltárt és publikált Mátyás-kori leletek alapján - tisztában lehetett egy archeológiailag korrekt rekonstrukció részletmegoldásaival. Úgy tűnik, tudatosan „quattrocentizálja" a már cinquecento hatásokat befogadó XVI. századi magyar nemzeti reneszánsz elemeit, azaz az arányok megnyújtásával fokozza az eleganciát, illetve a díszítmények visszafogott plaszticitásával jelzi a kora reneszánsz jelleget. Ez utóbbi jellegzetességet veszi észre Gróh István a Bakócz-kápolna kazettadíszítményén, melyet ez alapján sorol a korai reneszánsz stílusfázisába: „Az elválasztó tagok inkább csak rajzolják, mintsem képezik a formát, mint a hogy általában a korai reneszánsz tagjai inkább rárajzolták vonalaikkal a falfelületre a classical vázat, mintsem kidomborították". 169 Mindazonáltal a Hunyadi Mátyás-terem összműve nem a semmiből keletkezett: a németesített itáliai reneszánsz nagy példája kínálkozott a „Wiener Stif-ben. Ezzel kapcsolatban különös figyelmet kell szentelnünk a falburkolat és a bútorzat vezérmotívumára, a rombuszmustrára. A német reneszánsz kedvelt díszítőeleméről van szó. Az üres vagy növényi ornamenssel kitöltött „káró" Michael Zimmermann és H. S. monogramista XVI. század eleji-közepi bútortervein a leghangsúlyosabb elem. Mindkettőjük terveiből már a múlt században metszetek álltak rendelkezésre a bécsi Museum für Kunst und Industrie mintalap-gyűjteményében. 170 Egy másik magyar építész-bútortervező, Schickedanz Albert felhasználva a múzeum könyvtárának fényképgyűjteményét, maga is alkalmazta a rombuszmotívumot két altdeutsch stílusú tálalószekrény-tervén, valamint a váci püspöki trónus lábazati részén. 171 Akár Hauszmann, akár Györgyi használhatta a múzeum gazdag Vorbildersammlungját. Ráadásul H. S. monogramista egy szekrénytervének reprodukcióját közli a korszak egyik alapvető enteriőrtörténeti munkája, Georg Hirth Das deutsche Zimmer című opusa. 172 A rombuszmotívum megjelenik Hauszmann saját Döbrentei utcai lakásában a teázó-társalgó szoba falburkolatán is, melyet szintén Thék Endre kivitelezett 1891—92-ben 173 (10. kép). Az altdeutsch falburkolat, amely a mai napig fennmaradt, a Hunyadi Mátyás-teremben alkalmazott főmotívum bécsi eredetéről árulkodik. 174 A Kúria ugyancsak Thék által nem sokkal a Döbrentei utcai lakás után készített falburkolatain szintén gyakori tábladísz a sík rombusz 175 (11. kép). Ez az egyszerű geometrikus kitöltőmotívum igen kedvelt az osztrák neoreneszánszban. 176 Eklatáns példája ennek Josef Storck 1878-as párizsi világkiállításra tervezett emeletes szekrénye. 177 E rendkívül egyszerűen díszített „Aufsatzschrank"-on sima törzsű oszlopokkal tagolt szélső „rizalitokat" látunk, valamint a rombusz változatos felhasználását: a kitöltendő felülettől függően teltebb vagy nyújtottabb, álló vagy fekvő, a mező széléig nyúló vagy a keretet nem érintő alakzatokat. Mindezek előfordulnak a Hunyadi Mátyás-terem dekorációjában is. Miközben tehát a Hunyadi Mátyás-terem nem rekonstruálja a XV. század magyar fejedelmi belső terét, hanem újraálmodja azt a sajátos nemzeti kora reneszánsz stílust, melynek megléte előfeltételez egy erős, az idegen hatással szemben ellenálló nemzeti kultúrát mint médiumot, mely a Magyarországon dolgozó külföldi művészeket is képes volt „asszimilálni", 506
