Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

venciával hangsúlyozza majd' minden megnyilatkozásában, hogy Györgyi készítette a palota részletrajzait.

68 A művezetői irodában dolgozó szemtanú, (Kismarty-) Lechner Jenő szintén mint az ornamentika tervezőjére emlékszik vissza Györgyire 1945-ben megjelent építészettörténeti munkájában: „Mindkét kezével kitűnően egyidőben rajzolta a szimmetrikus díszítményeket, a királyi palota pazar belső dekorációit, mennyezeteit, melyekbe szellemesen és művészi ízléssel lopta bele nyilván mestere [Hauszmann - R. P.] kezdeményezésére a magyar népi ornamentikát".

69 A Hunyadi Mátyás-terem és a millennium Hauszmann kiindulópontnak, inspirációs forrásnak tekintette a quattrocento művészetét, a bolognai téglaépítészetet pedig előszeretettel hasznosította művészetében, azonban belsőépítészeti szempontból nem tartotta előkelőnek, főúri lakhoz illőnek. Egyetlen quattrocento enteriőrje a fiumei kormányzósági palotában megsemmisült, s tulajdonképpen nem ismerjük kinézetét (hogy XV. századi stílusú volt, azt Hauszmann saját leírásából tudjuk

70

). A palota berendezési munkálatait megelőzően Hauszmann Ybl Lajos várkapitánnyal hosszabb európai tanulmányutat tett, melynek legfőbb tanulsága gyanánt ezt szűrte le: „...az a stílusirány, a melyben a belső felszerelés, díszítés és bútorozás ügyében mozoghatunk, nem lehet más, mint az elmúlt historikus művészi korszakok iránya, mert csak e stylusokban találtatik meg az eszköz előkelő fejedelmi fénnyel berendezett termek létesítésére. Az új irány, a »secessió«, teljesen ki van zárva, valamint az úgynevezett angol bútorok csak az egyszerű és a kíséretnek szolgáló helyiségekben találhatnak alkalmazást."

71 A tanulmányútról készített jelentés világossá teszi, hogy a történeti stílusok közül melyek jöhettek szóba: „...és mindenütt ott, ahol a szép iránti érzék él, a hol előkelő és fejedelmi berendezés kívántatik, a franczia iparhoz fordulnak, vagy a franczia művészi korszakokból választják a mintákat". Hauszmann állásfoglalása a három történelmi terem funkciójának kijelölésekor szintén kategorikus: „...ilynemű terem nem szolgálhat lakás czéljára, hanem csak indifferens jellegű, időleges tartózkodásra szánt helyiség, tehát gyülekezési vagy cercle terem lehet".

72 A termeknek tehát nincs használati funkciója.

73 Talán éppen Salamon Ferenc Budapest története című munkája,

74 melyet felhasznál a királyi várról írt első monográfiájában, hat Hauszmannra. Salamon elképzelése szerint Mátyás egykori palotájának „dísztermei, úgy látszik alakulófélben voltak a Walhalla egy nemévé, hol a hazának kitűnő szolgálatokat tett férfiak képe volt megörökítendő emiékezetöket",

75 illetve: „Mind ezen adatok Mátyás királyi várát uralkodása vége felé inkább műkincsgyűjteménynek, múzeumnak [kiemelés az eredetiben! - R. R], mint középkori várnak tüntetik fel".

76 Hauszmann a Műegyetemen a Középületek tervezése kurzus során tanított múzeumépítészetet. Előadását, fennmaradt óravázlatai szerint, történeti áttekintéssel indította. A reneszánsz palota és múzeum szerves egységének tárgyalásakor a művek kontextusba helyezését emeli ki: „Akkor még a Plastica alkotásai méltóan lettek elhelyezve - a Renaissance szellemének megfelelően - mely a művek eredeti rendeltetéseihez közel állott. A Borghese villában külön Aesculap szentélyt emeltek az Aesculap szobor számára, így keletkeztek Diana, Venus és Hercules szentélyek".

77 A három történelmi terem, bennük Szent István (Szent István-terem), III. Károly, Mária Terézia, Ferenc József és Erzsébet (Habsburg-terem), illetve Hunyadi Mátyás szobrával, e gondolat modernizált, historizáló megvalósítása. A Történelem Olümposzának istenségei, a nemzeti múlt, a millenáris állam szimbólumai számára rendez be egy-egy szentélyt. Hauszmann a millenniumi fellendülés dinamikáját viszi tovább, abban a diskurzusban kommunikál, melyben a „historizálás a politikai események és álláspontok értelmező elvévé vált, mondhatni ténylegesen bevonult a mindennapi élet valóságába..."

78 Az Ezredéves Kiállítás tereinek eszmeisége ez, a „történelmi építészet"-é.

79 A teljesen berendezett történeti enteriőr, a kontextusában hagyott bútortárgy gondolata a k. k. österreichisches Museum für Kunst und Industrie megnyitó kiállítása óta a historizmus enteriőrművészetének meghatározó törekvése.

80 Ez kapcsolódik össze a Budavári Palota történelmi termeinek koncepciójában a nemzeti tradicionalizmus, a „történelmi művészet" célkitűzésével.

81 Hauszmann tudatosan törekedett arra, hogy a millenniumi év eseménysorozatának aktív részese legyen, hogy a palotaépítkezés nagyszabású vál499